Jump to content

Pusztító légköri jelenségek

2017. 09. 12. 17:00

A világ bizonyos pontjain eddig sem volt ritka eseménynek számító a tornádók, hurrikánok pusztítása. Még nevekkel is illetik a sokszor nagy kárt és halálos áldozatokat kívánó légköri jelenségeket. Nem árt néhány dolgot tisztázni.

A tölcsért alkotó légköri jelenségről már gyermekkorunkban hallhattunk, láthattuk, amikor az Óz, a csodák csodája című történet valamilyen feldolgozását láttuk, hallottuk. A természeti csapásoknak nevei vannak, de sokszor keverjük azokat. Ez azért lehetséges, mert akár szinonimaként is kezelhetjük azokat. A ciklon az a légköri képződmény, amelyben a légköri nyomás alacsony. Két fajtája van: mérsékelt övi és trópusi ciklon. Trópusi ciklonnak akkor nevezik a vihart, ha a sebessége eléri a 120 km/órás sebességet. A trópusi ciklonok mindig az év meghatározott idején keletkeznek és a világ különböző pontjain alakulnak ki. De még a ciklont is máshogy nevezik tájegységenként. Ausztráliában willy-willy-nek, az Indiai-óceánnál keletkezőt ciklonnak, a Csendes-óceánit tájfunnak és az Atlanti-óceánit hurrikánnak hívják. Tehát ha tájfunt, hurrikánt emlegetnek, akkor lényegében trópusi ciklonról van szó. De még az egyes trópusi ciklonokat is elnevezik, méghozzá tulajdonneveket kapnak.

A most Amerikában tarolt hurrikán az Irmának hívják. Évszázadokon keresztül mindig arról a szentről nevezték el az ilyen légköri jelenségeket, akinek a napján keletkeztek. Nem hivatalos információk szerinti az első élő személyek után elnevezett hurrikánok politikusok nevét kapták. Az ausztrál meteorológus illette így a légköri jelenségeket. Állítása szerint így kívánt tisztelegni azért, amit tesznek a népért, míg mások szerint inkább fricska akart lenni. A Csendes-óceánon hajózó, szolgálatban lévő amerikai meteorológusok női családtagjaik nevével ruházták fel a hurrikánokat a második világháború ideje alatt. A hivatalos elnevezések idejét 1953-tól számítják, mert ekkor kezdett női neveket használni hurrikánok esetében az Amerikai Meteorológiai Szolgálat. Volt mire figyelniük, ugyanis szempont volt, hogy a női nevet egy ismert, híres személy se viselje, az legyen rövid és könnyen kiejthető. Később már férfineveket is alkalmaztak, amikor a feministák harcolni kezdtek azért, hogy csak női nevekkel illessék a tomboló és pusztító viharokat.  

A különböző nevekkel illetett hihetetlen erejű hurrikánokat csak a televízióból ismerjük, azonban az utóbbi időben egyre több tornádót, vagyis pusztító erejű forgószelet észlelnek hazánkban is. Sokan azt gondolják, hogy a hurrikán és a tornádó egy és ugyanazon légköri jelenség más-más elnevezései. Valójában csak annyi a közös bennük, hogy pusztító erejűek. A hurrikán hatalmas kiterjedésű zivatar, míg a tornádó 10-100 méter átmérőjű légörvény. Nos, amíg hurrikánnal nem kell Magyarországon számolnunk, addig tornádók egyre gyakrabban tűnnek fel. A tornádó kialakulásához függőleges feláramláshoz van szükség, amely szabad szemmel nem is látható. Kialakulásukhoz szükség van még légköri felhajtóerőre, olyan erőkre, amelyek örvénylést tudnak előidézni, és megfelelő domborzatra, amely szintén segíti a légtölcsér kialakulását. A felhőzetből kilépő tölcsér, a tuba, nagyon látványos, és kissé misztikus, ámde menekülésre okot adó légköri jelenség, amelyhez gyakran társul jégeső, villámlás, az erős és pusztító szél, a tölcsér szívóhatása.

(Forrás: marmalade.hu | science.howstuffworks.com, kids.nationalgeographic.com/képek | youtube.com/videók)