Nemcsak otthonunk, szűk környezetünkben érdek az, hogy rend és tisztaság legyen. Ezen jóval túl kellene látnunk ahhoz, hogy ne romoljon a Föld jelenlegi állapota. Pedig már így is lehet érezni a környezeti ártalmak miatti globális felmelegedést és annak következményeit. Nemcsak az egyes államok vezetőinek kellene törni a fejét azon, hogyan lehetne csökkenteni a környezeti ártalmakat, hanem már otthon mi magunk is megkezdhetjük a szelektív hulladékgyűjtéssel, a víztakarékoskodással, alternatív energiaforrások felhasználásával, gyermekeink környezettudatos nevelésével, na és persze azzal, hogy folyamatosan tisztán tartjuk környezetünket. Csakhogy mennyi eldobált zacskótól, palacktól szennyezett területet látunk magunk körül. Még az elitebb környezetben is akadhat olyan rész, amely szemetesebb és persze van olyan is, amelyet szinte ellep a kosz, az eldobált hulladék. Sokan el is nézik, hogy hétről hétre ugyanúgy marad a sok szemét, bár bízunk abban, hogy idővel csak összeszedi valaki. Aztán kiderül, hogy mégsem, sőt még rakódik is hozzá.
Látványnak is rossz, hogy egy kisebb szél felkapja az eldobott csokoládépapírt, zacskót, műanyag szatyrot, és persze tudjuk, hogy a környezetre is ártalmas. Hogy miért? A hétköznapi életünk részévé vált anyagok a természetbe kerülve, anyaguktól függően különbözően bomlanak be. Egyes anyagoknak elég néhány hét, míg némelyik teljes lebomláshoz akár több millió (!!!) év szükséges.
Egy eldobott banánhéj, vagy almacsutka nagyjából hat hét alatt lebomlik a környezetben, ám az üvegeknek ehhez nagyon sok idő szükséges. Nem is gondolnánk, de legalább kétmillió vagy még több idő alatt „emészti” meg a talaj.
Egyre több videó és cikk szól arról, hogy az óceánokba mekkora mennyiségű műanyag hulladék jut, és milyen hatással van már nemcsak a szárazföldi, hanem a tengeri élőlényekre is. Számos állat kínkeserves halálának okára csak akkor derül fény, ha felnyitják testét és szembesülnek a gyomortartalommal. Kenya már tett valamit, ez ellen. Bevezették a világ egyik legszigorúbb műanyagzacskó-ellenes törvényt az afrikai országban. Nem kell túlmagyarázni, hogy ez mit is jelent, de a műanyag zacskókat gyártó és forgalmazó cégeket és a használókat is érinti ez. Kenya csatlakozott azokhoz az államokhoz, amelyek betiltották, vagy legalább minimálisra csökkentették a műanyagzacskókat.
Ha minden így megy tovább, ahogy napjainkban sajnos még történik, akkor olyan jóslásokkal álltak elő a szakemberek, hogy 2050-re már több lesz a szemét a vizeinkben, mint hal. Márpedig ha a vízbe kerül egy nejlonzacskó, akkor annak lebomlásához minimum ötszáz év szükséges.
Ujjonganunk kellene, de ez azt jelenti, hogy számos cég, amelynek profilja a műanyag zacskók gyártása, bezárhat, és munkavállalók ezrei maradnak munka nélkül.