Gondoljunk csak a legáltalánosabbra, az élelmiszerekre. Azt mindenki vásárol, és majdnem naponta teszi. Van, amiből a drágábbat vesszük meg, mert abban bízunk, hogy kevesebb tartósítószert, színezéket, adalékot tartalmaz. Más termék esetében azonban kurtítani szeretnénk a végösszegen, ezért a középértékűvel, vagy olcsóbbal is megelégszünk. Vegyük például a tejfölt. Többféle tejföl sorakozik a boltok polcain, van, amelyik nagyon olcsó, és van, amelyik drága. Abban bízunk, hogy az olcsóbb termékkel éppolyan finom ebédet készíthetünk, mint a drágával, és még a pénztárcánkat is kíméljük. Aztán ott van a víz, az ásványvíz. Miért van drágább és olcsóbb ásványvíz a polcokon, amikor pusztán vízről van szó? Ez esetben is drágában, a márkában bízunk. A víz az kincs, ezért úgy gondoljuk, hogy érdemes a drágábbat megvenni, mert azzal biztosan nem ártunk a szervezetünknek. Az áruházak előrukkoltak saját márkájú termékekkel, amelyek olcsóbbak, de még a saját márkás termékek közül is van exkluzívabb kivitele.

Vagyis az árak hatással vannak választásainkra. Ha azt feltételezzük egy termékről, hogy jobb, akkor képesek vagyunk érte akár kétszer nagyobb összeget is kifizetni. Szinte mindennel így vagyunk. A borral is, ezért teszteltették emberekkel ár és íz szempontjából. Vizsgálták, hogy az agy hogyan viselkedik akkor, ha márkás, drága italt kóstoltatnak velük, ám arra azt mondták, hogy egy olcsó bor. A kísérletben résztevők másik részének pont fordítva kínálták a bort. Egy olcsóbb változatra azt mondták nekik, hogy egy igen drága, márkás bort kóstolnak. A műszerek azt mutatták, hogy akik azt hitték, hogy drága bort isznak, azoknak jobban esett az ital, és még az agyuk is erről tanúskodott.

Ez azért lehet, mert az agy jutalmaz. Ilyen esetben az agy jutalmazó rendszere aktivizálódik, ezáltal pedig az ízek élménye is fokozódik. Az MRI felvételek azt mutatták a vizsgálatok során, hogy az a terület kezd működésbe, amely a motiválásban és a jutalmazásban játszik szerepet.

Ha meg akarsz győződni egy termék drágább és olcsóbb változatásról is, akkor vásárolj mindkettőből, kóstold meg azokat úgy, hogy nem látod a címkét, a márkát, az árát. Ha nem találsz közöttük ízben túl nagy különbséget, akkor nyugodtan megveheted az olcsóbbat is.

Ne hagyd, hogy az „drágább az jobb” sztereotípia becsapjon. Próbálj úgy vásárolni, hogy ne az árát nézd a termékeknek, hanem olvasd el az összetevőit. Nemcsak élelmiszerekre igaz ez, hanem ha mondjuk háztartási eszközt szeretnél vásárolni, abban az esetben is nézd meg a fogyasztást, a teljesítményt.