Tény azonban, hogy a demencia nemcsak hazánkban, de világszerte népegészségügyi betegség, amely becslések szerint nagyjából hétmillió embert érint csak Magyarországon. A betegek száma azonban valószínűleg rohamosan nőni fog. Ész nélküli állapotot jelent a latin eredetű szó. Tévedés azt hinni, hogy a demencia egyenlő azzal a szellemi hanyatlással, amelyet az idős embereknél lehet tapasztalni, az ugyanis egy természetes állapot. Ahogy idősödik az emberi szervezet, úgy veszít rugalmasságából bőrünk, tónusából izomzatunk, a haj őszül és bizony az agy struktúrája is módosulhat, amely abban is megnyilvánul, hogy egyes képességekben hanyatlás tapasztalható. A demencia azonban más. Ilyen betegek esetében lelassul a gondolkodás, nem jutnak eszébe bizonyos szavak, egyre nehezebben tudnak tájékozódni, emlékezni, visszaemlékezni. Emellé még társulhat agresszió és ingerültség is. A demenciát könnyen össze lehet téveszteni egy másik betegséggel, az Alzheimer-kórral. Valóban van némi hasonlóság, de az Alzheimer-kórban szenvedő betegek nem mindegyike demens is egyben.
Nem is a mi, laikus emberek dolga a betegségek megállapítása, azonban sokat tehetünk azért, hogy a demencia ne jelentkezzen. Sok betegség megelőzhető akkor, ha tudatosan figyelünk egészségi állapotunk megőrzésére, a demencia is ilyen.
Nagyon fontos az agy karbantartása, mozgatása. Az élethosszig tartó tanulás egyáltalán nem elhanyagolható. Ha ugyanis az ember általános és középiskolai tanulmányai után is aktívan mozgatja agytekervényeit, akkor a demencia jó eséllyel csökkenthető. Kutatások folynak arról, hogy milyen kapcsolat van a tanulás és a demencia között. Azt már tudjuk, hogy a tanulással, az agyunk megmozgatásával, sokkal ellenállóbbá válik az emberi agy, kevésbé sérül, és amikor arra szükség van, akkor a tartalékokat mozgósíthatja szervezetünk.
Nem kell bemutatni, hogy a dohányzás káros az egészségre, de azt kevesen gondolják, hogy az elbutuláshoz is hozzájárulhat. Eddig is ismert volt, hogy komoly szív- és érrendszeri problémákat okozhat a dohányzás, de most már azt is kimutatták, hogy a cigarettázást egyértelműen okolni lehet a szellemi leépülésért is.
Főleg a mai fiatalok szeretik a zenét hangosan hallgatni, ráadásul közvetlen közelből. Szinte nincs olyan tini, akinek ne lenne fülhallgató a fején vagy a fülébe dugva. Idősebb korban is jelentkezhet a halláskárosodás, de ha azt kezelnék, akkor is jó eséllyel csökkenne a demens betegek száma.
Nem vagyunk egyformák, emberek iránti érdeklődésünk sem az. Vannak, akik sokkal inkább szeretnek elhúzódni embertársaik elől. A társadalmi elszigeteltség azonban bezártságot eredményezhet és ez az életforma az agyi aktivitás csökkenését is eredményezheti. Még kutatásokat igényel annak bizonyítása, hogy a depresszió és a demencia között is kapcsolat van. Egyelőre úgy tűnik, hogy a depresszió hatással lehet az agysejtekre, gátolhatja azok növekedését, amely az elbutulást is eredményezheti.
A hallásunk megvédése, a dohányzásról való leszokás és az agyunk karbantartása mellett jó esélyünk van arra, hogy nem kell szembenéznünk a demenciával.
