Bárkivel előfordulhat, hogy idegennek vélt személy úgy köszön rá, mintha ezer éve ismernék egymást. Ilyenkor egyből az fut át az agyunkon, hogy valakivel biztosan összekevertek. Ám bennünk motoszkál az is, hogy egy olyan rég nem látott ismerősről van szó, akinek szemében mi mit sem változtunk, viszont számunkra már az ismeretlenné vált az arca?

Nyugalom, ez bárkivel megeshet, de vannak köztünk olyanok, akiknek tényleg rossz az arcmemóriájuk. Ők azok, akik rendre nem köszönnek ismerősöknek, így sokszor tapasztalhatják maguk körül azt, hogy megsértődnek emberek.

Az idegenek és az ismerős arcok megkülönböztetés általános, napi feladatunk, és legtöbbünknek ez könnyen megy, de van, akinek nehezen vagy egyáltalán nem is megy. Aki egyáltalán nem ismeri fel az arcokat, arra azt mondjuk, hogy arcvakságban szenved. Nemrégiben még úgy vélték, hogy ez egy ritka jelenség, ám mára kiderült, hogy sokkal több embert érint, mint azt gondolnánk. Prosopagnosiának is nevezik ezt a zavart, amely szerint az emberek arcát nem tudják megkülönböztetni az ebben szenvedő emberek. Az arcvakságnak van olyan súlyos esete, amikor még a saját rokonait, családtagjait sem képes felismerni a beteg, de a legsúlyosabb változata az, ha magát sem képes felismerni.

Az arcvakság lehet veleszületett állapot, amelyet fejlődési arcvakságnak neveznek, és a születés közbeni oxigénhiányos állapot válthatja ki, de ezek az emberek nem küzdenek memóriagondokkal. A veleszületett arcvakság során semmilyen agyi sérülés nem indokolná az arcok felismerésének képtelenségét, mégis ilyen problémákkal küzdenek a betegek. Az ő estükben valószínűsíthetők genetikai tényezők.

A szerzett arcvakság valamilyen agyi sérülés után alakul ki. A beteg életében megjelenik az arcok megkülönböztetésének képtelensége, és akár más memóriazavarok is felmerülhetnek.

Ezt a zavart először egy német tudós írta le, amikor egy második világháborúban sérült katona nem volt képes csaját családját felismerni.

Az arcvakság csak az arcok felismerésére korlátozódik, vagyis minden másra emlékeznek a betegek – hangra, helyszínre, tárgyakra –, csak az arcokat nem tudják megkülönböztetni. Szervett zavar során azonban szó lehet az arcvakságon túl arról is, hogy nem észlelik a tárgyakat megfelelően és memóriazavarral küzdenek. Az arcvaksághoz hasonló tüneteket más betegségek is produkálhatnak, alig van átmenet az arcvakság és az Alzheimer-kór okozta zavarok között.

Megnyugtatunk mindenkit, hogy pusztán azért, mert rosszabb az arcmemóriája valakinek, még nem jelenti azt, hogy arcvakságban szenved. Az arcok megjegyzésének fokozatai vannak, kinek jobban megy, kinek kevésbé. A nők általában jobban figyelnek apróbb részletekre, az arcon túl a frizurára és az öltözködésre is koncentrálnak, míg a férfiak kevésbé figyelik az arcokat, ezért könnyebben tévesztenek.