Márciust írunk, már túl vagyunk nagy nemzeti ünnepünkön, március 15-én. Rómában egykor a március számított az év első hónapjának. Ez a hónap a népi hagyományok terén a tavaszelő havának számított. Ekkortól várták igazán a tavaszt. A tél egészen márciusig megmutathatta, hogy mit tud, de márciustól már várható a tavaszias, melegebb idő.
Tudtad, hogy a március havunk neve a háború római istenéről kapta a nevét?
Március 18-a Sándor napja. Azon túl, hogy igencsak kedvelt férfi keresztnevünk, fel lehet köszönteni őket nevük napján, ezt a napot tartja a népi hagyomány az első meleget hozó napnak. Ahogy Weöres Sándor is megírta Tavaszköszöntő versében „Sándor napján megszakad a tél.” Egyes helyeken ezen a napon vetik a zabot és az árpát is, és megünneplik a következő év jó termését.
József napja március 19-e. Jézus Krisztus édesapja nevét ünnepeljük. Az ácsmester munkájához híven ez a nap Szent József, vagyis a famunkások védőszentjének napja. Március 19-e a második meleget hozó nap. Weöres Sándor verse szerint „József napján eltűnik a szél.” A népi szokások szerint egyes magyarok lakta területeken tilos volt ezen a napon a munka, máshol pedig úgy tartották, hogy meg kell fürödni és tiszta fehérneműt kell húzni. Sok helyen ezen a napon engedték és engedik ki még most is a méheket, és a szarvasmarhákat is ekkor hajtották ki a legelőre. Ha ezen a napon szivárványt láttak, amelyben arany sáv is pompázott, abból azt szűrték le, hogy a búzatermés kiváló lesz az évben. A fagy, hideg tapasztalása sem volt rossz ómen, akkor ugyanis a boros gazdák remélhettek jó bortermést. Ezekben a napokban várták vissza a fecskéket és a gólyákat is. Ha a megérkező gólyák tollazata koszos volt, annak örültek csak igazán, mert bőségre számíthattak. Ám a fehér toll szűk esztendőt jelentett.
„Zsákban Benedek hoz majd meleget” – hangzik a Tavaszköszöntőben. Március 21-e Benedek neve napja, a harmadik meleget adó nap. A csillagászati tavasz kezdete és a napéjegyenlőség napja is egyben. Benedek napon egykor fokhagymát és zsírt szenteltek azért, mert hittek azok gyógyító erejében. Ha ezen a napon dörögött az ég, akkor tikkasztó, száraz nyarat vártak.
Ha Sándor, József és Benedek napján kisüt a nap, akkor a nyár meleg és hosszú lesz az évben. Ha azonban a nap nem süt, esős, hűvösebb az idő aznap, akkor az ősz várható esősnek és hosszúnak. Habár József napjára vágyták, hogy a szél alább hagyjon, de a népi megfigyelés szerint éppen ekkor van erős szél, amelyet böjti szélként említenek. Ha a szél tartós, akkor a nyár meleg és száraz lesz, ami nem éppen szerencsés. Ám, ha nem fúj a szél, az sem jó, mert akkor meg nem lesz jó termés.
Március 25-én oltják be a fákat, ez ugyanis Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. Ha Sándor, József vagy Benedek napján még nem tértek haza a fecskék, akkor március 25-ére várták őket. Fecskehajtó napnak is nevezik.
