Tény, hogy az okos eszközeink sokszor megkönnyítik a kapcsolattartást, a számolást, a határidők betartását, a tartalmakhoz és információkhoz való hozzájutást. Ezt mind tudjuk, emiatt is tartjuk olyan sokszor kezünkben a telefonunkat, ezért ülünk gép előtt. Amit régen levél formájában ismertethetett az ember az érintettel, azt később már telefonon is megtehette. Már az hatalmas előrelépés volt, most pedig már kép és/vagy hang formájában, valós időben vehetjük fel a kapcsolatot akár a bolygónk másik földrészén élő ismerősünkkel. Ez pedig csak egy szegmense az internet és az okos technikák számos lehetőségének.
A számtalan előnye mellett azonban megérezhetjük a negatívumait is. Te is azok közé tartozol, aki sosem lép ki a Facebook fiókjából? Így aztán mindig és mindenről értesülsz, még akkor is, ha nem akarsz. Az információk ismeretében pedig késztetést érzel, hogy reagálj is némelyikre.
Egész nap elérhető vagy? Mindenhol a wifi jeleket akarod befogni? Ha nincs a közelben, vagy a jelszót nem tudod, akkor is megoldásként ott a mobilinternet. Nem hagyod, hogy az online világ kicsússzon a kezeid közül?
Ha valami információra van szükségünk, és ahhoz az telefon segítségével szeretnénk hozzájutni, nagy méreg, ha nincs internet, nincs wifi elérhetőség, de már az is idegessé tesz minket, ha csak lassabban tölti be az adott oldalt, mint várnánk. Ez az idegesség jelentkezhet bármelyik korosztálynál, azonban annak mértéke egyáltalán nem egyforma. Úgy tűnik, hogy a 35 év felettiek sokkal jobban viselik az ilyen fajta "katasztrófát, mint a fiatalabb generáció tagjai. A 18-35 év közötti emberek rosszabbul kezelik, ha várniuk kell arra, hogy egy weboldal betöltődjön. 35 százalékkal nagyobb a feszültség bennük, mint az idősebbekben.
Van, akit már az is igencsak kikészít, hogy egy jól sikerült szelfit a Facebook nem olyan gyorsan tölt fel, mint azt várná. Ha a Facebookon megnyitott videó lejátszása akadozik, akkor sokkal idegesebbek a 18-35 év közöttiek, mintha egy videóval a Youtube-on történne hasonló.
Hozzá vagyunk szokva a mai kor adta lehetőségekhez, és ez azt jelenti, hogy egyszerre dolgozunk, reagálunk üzenetekre, mindeközben agyunk érzékeli a rádióban hallott zenét is. Amikor úgy érezzük, hogy egyszerre többfelé is figyelünk, az valójában nem létezik. Agyunk ugyanis egyszerre csak egyre tud igazán koncentrálni és a feladatok között ugrál és váltogatja azokat. Mindez olyan gyorsan lezajlik, hogy mégis úgy érezzük, hogy egyszerre több mindent csinálunk. Ennek elnevezése a multitasking.
Az agyunkat nagy megterhelés alá helyezzük minden nap. Ez a sokrétű figyelem azonban a hatékonyság rovására mehet. Csakhogy az agy vágyik a dopaminra, és a sok apró feladat végzése örömet okoz számunkra, miközben szervezetünk dopaminszintje megemelkedik. Ezért van az, hogy ha munkavégzés közben csevegünk valakivel, vagy reagálunk egy e-mailre, akkor az örömmel tölt el. Ez egyben nyomasztó és megterhelő az agynak. Javasolt tehát, hogy munkavégzés során ne legyünk online semelyik közösségi csatornán, tanulás során ne szóljon rádió vagy zene. Ez a hatékonyság növelésének alapvető technikája. Az emberi agy erre nincs felkészülve, a többfelé figyelés megterhelőbb, mintha egyetlen, de komoly feladatra koncentrálnánk.
