Jump to content

A csomók és bogok tudománya

2014. 07. 29. 11:03

Valószínűleg sokaknak ismerős a probléma: az ember gyorsan előkapja a táskájából a fülhallgatóit, hogy aztán a következő öt percet a madzagok kibogozásának szentelhesse. A tudomány azonban most a segítségünkre siet, hogy soha többé ne fordulhasson elő egy orvul kifejlődő csomó sem!

Robert Matthews, az Aston egyetem fizikusa ugyanis megoldotta ezt a széles körben elterjedt problémát. Matthews azt állítja, hogy elkerülhetjük az összebogozódással járó bosszankodást, ha a két fülhallgatófejet összecsatoljuk, majd ezeket a dugalj végéhez rögzítjük, hurkot képezve. Mindezt persze tudományosan is tudja bizonyítani.

Egy korábbi kutatásban a kaliforniai egyetem kutatói az összecsomózódás valószínűségét, illetve a kialakuló csomók fajtáját vették górcső alá a madzag hosszúságának függvényében. A két tudós, Dorian Rayner és Douglas Smith megállapította, hogy a bonyolult csomók legtöbbször már pár másodperc elteltével kialakulnak, a merevebb drótok pedig kisebb valószínűséggel alakítanak ki bonyolultabb csomókat. A legidegesítőbb csomók akkor alakulnak ki, ha megrázzuk a fülhallgatók madzagjait, ami során az egyik vég a másik szálba fűződve bogot képez.

Matthewst ez ihlette meg, amikor ’a madzagok Murphy törvényének’ eredt a nyomába.

Megállapította például, hogy ha a madzagok összecsomózódhatnak, akkor össze is fognak csomózódni –a klasszikus Murphy-törvény alapján, mely kimondja, hogy ha valami el tud romlani, az el is fog. Matematikai kutatásai alapján kiderítette, hogy a madzagoknak erős (és felettébb bosszantó) hajlama van az összegubancolódásra.

Arra is rávilágított, hogy minél hosszabb egy madzag, annál nagyobb a valószínűsége, hogy össze fog csomózódni a szál. Ám ha a végeket összekötjük, az nagy mértékben lecsökkenti az összebogozódás esélyét.

Matthews kutatásaihoz általános iskolások segítségét kérte, akiknek 55-183 cm közötti hosszúságú madzagokat adott tesztelésre.

-Fantasztikus volt látni, hogy a gyerekek milyen lelkesen vettek részt egy viszonylag bonyolultabb tudományos kísérletben, hogy segítsenek megoldást nyújtani erre a hétköznapi problémára.

A spontán összecsomózódás egyébként számos más területen is gondot jelenthet. DNS-molekulákkal dolgozó biokémikusok figyelmét is felkeltette a kísérlet, mivel a molekula szálainál szintén előfordulhat, hogy összecsomózódnak, aminek igen komoly következményei is lehetnek.

(Daily Mail, Kép: acuriuoswanderer.worldpress.com)