Jump to content

Mi a hatékonyabb módszer, a jutalmazás, vagy a büntetés?

2014. 03. 30. 11:48

Sokáig az volt az általánosan elfogadott nézet, hogy a kutyákat csak úgy tudjuk rendre és fegyelemre szoktatni, ha időnként megszídjuk, megbüntetjük őket, hogy lássa, ki is az úr a háznál. Egy új kutatás viszont azt állítja, ezzel a módszerrel csak neurotikussá tesszük kedvenceinket.

Rakoncátlan kutyák gazdáit gyakran látni az utcán, amint rántanak egyet a pórázon, miközben lehordják kedvenceiket. Egy új kutatás szerint azonban ezzel a módszerrel a kutyatulajdonosok komoly lelki megrázkódtatást okoznak kedvencünknek.

A kísérlet során kiderült, hogy azok az állatok, akiknél ilyen technikát alkalmaztak, tizenötször stresszesebbek voltak, mint azok a társaik, akiket a pozitív megközelítés módszerével tanítottak, azaz jutalmazták, vagymeleg hangon dicsérték őket. Ez utóbbi csoport tagjai ráadásul sokkal jobb kapcsolatot is ápoltak gazdáikkal.

A kutatás azt a hatalomelvű nevelési módszert kérdőjelezte meg, amely még az 1970-es években terjedt el, és azóta is töretlen népszerűségnek örvend. Egyik híresebb képviselője például a „kutyasuttogóként” is ismert Cesar Milan. A kutatás eredményeivel szemben azonban egyes szakemberek kételkedésüknek adtak hangot. Szerintük az a kutya, akit csak pozitív módszerekkel tanítanak, nem képes megtanulni a megfelelő, helyes viselkedés határait, és könnyen elkényeztetődik.

A kutatás során két kutyaiskolát vizsgáltak meg.

Az első főleg a negatív megerősítés módszerével dolgozott. Itt az állatokat kellemetlen stimulációkkal próbálják a feladat elvégzésére ösztönözni, azaz meghúzzák a nyakörvét, vagy keményen rászólnak.

A másik iskola a pozitív megerősítést favorizálja, melynek során a kutyákat megjutalmazzák, megsimogatják, vagy megdícsérik egy-egy feladat teljesítéséért. A kísérletben résztvevő kutyák különböző fajtájúak voltak, és a gazdáik is eltérő társadalmi háttérrel rendelkeztek. Az alapozó tanfolyam hét hónapig tartott, csak ezután léptek tovább az állatok „a haladó csoportba”.

Ezek után a kísérletben a kutyáknak különböző feladatot kellett teljesíteniük, mely során nem csak az ő, de a tulajdonosaik viselkedését is megfigyelték a kutatók.

Amikor rájuk parancsoltak, hogy üljenek le, a negatív megerősítés technikájával nevelt kutyák viselkedése sokkal több szorongásról árulkodott, 38%-uk a száját nyalta, 12%-uk ásított, 46%-uk pedig összehúzta magát, minden tizedik állat pedig reszketett, vagy nyüszített. Ezeket a kellemetlen érzésről tanúskodó viselkedési mintákat a másik csoportbeli kutyák csak elvétve, vagy egyáltalán nem mutatták. A negatív csoportba tartozó kutyák 65%-a mutatott legalább egy szorongó viselkedésmintát, míg a másik csoportból csupán 8%.

Másrészről viszont a jutalommal, pozitív megerősítéssel nevelt kutyák sokkal nagyobb valószínűséggel pillantottak rá spontán gazdáikra, ami az egészséges, meghitt kapcsolatnak az egyik fontos jele. A pozitív csoportnak 90%-a, míg a negatívnak csupán 4%.

Amikor laza pórázon sétáltatták kutyáikat, a kutyák viselkedése ismét csak nagyon eltért. A „negatív iskola” kutyadiákjainak 15%-a rosszabbul tartotta magát (a másiknál csak 4%), a spontán összepillantások aránya is 63%-4% volt a „pozitív kiképzés” javára.

Hogy mik lettek a kutatás eredményeiből levont konklúziók, megtudhatják cikkünk második részéből. (Folyt. köv.)

(Kép: ibtimes.com)