Egy amerikai egyetem professzora, Rubin Naiman szerint az agyunk a kapott információt feldolgozza, így az álmodás az agyunk emésztőrendszereként működik. Lássuk, mi az amit tudunk és mi az, amit tudni vélünk az álmokról.

1. Egész éjjel álmodunk
Gyakran halljuk, hogy csak a REM szakaszban álmodunk, azonban ez nem teljesen így van. Valójában folyamatosan álmodunk. A REM szakaszban csak jobban rá vagyunk hangolódva az álmokra, de ezek a szakaszok az este folyamán egyre hosszabbodnak, ezért az álmaink nagyrésze az éjszaka utolsó harmadában történik.

2. Ha az óracsörgés szakítja meg az álmunkat, valószínű, hogy nem emlékezünk rá
Az agresszív külső hatásra történő ébredés túl gyorsan kizökkent minket az álmunkból, és annyira megriadunk, hogy hajlamosak vagyunk elfelejteni az azt megelőző másodperceket. Mr. Naiman szerint a legjobb módszer, hogy emlékezzünk álmainkra, a lassú, akár percekig tartó ébredés. Viszont ne akarjunk túlságosan ragaszkodni az álomképekhez, mert ha nagyon erősen szeretnénk őket felidézni, annál kevésbé sikerül majd.

3. Akik emlékeznek az álmaikra, más agyi aktivitással rendelkeznek
Egy friss kutatás kimutatta, hogy azok az emberek, akik rendszeresen felidézik álmaikat, sokkal aktívabb agyműködést produkálnak mint azok, akik ritkán emlékeznek vissza álmaikra. A különbség nem csak alvás közben, hanem éber állapotban is megfigyelhető. Egy korábbi kutatás során azt is megfigyelték, hogy akik gyakran visszaemlékeznek álmaikra, sokkal inkább reagálnak az alvás közben hallott hangokra is.

4. Valós időben álmodunk
A tévhittel ellentétben nem csupán néhány másodpercig tartanak a látszólag hosszú percekig vagy akár órákig tartó álmaink. A valóságban az álmok 20-30 percig, vagy egy óráig is eltarthatnak. Az éjszaka elején az álmok pár percig, később pedig – a REM szakasz hosszabbodásával – egyre hosszabb ideig tartanak.

5. A rémálmok nem mindig a félelemről szólnak
A rossz álmok valóban ijesztőek, de érdemes odafigyelni a háttérben megbúvó érzelmekre is. A már említett kísérlet során a kutatók több mint 300 ember álmait elemezték és azt találták, hogy sok rémálom alapja az aggodalom, zavarodottság, szomorúság, bűntudat vagy a sikertelenségtől való félelem. A kutatásból az is kiderült, hogy a férfiak rémálmaiban általában a fizikai erőszak és agresszió áll a középpontban, a nőkében pedig a párkapcsolati konfliktus.

(Kép: sleepaids.tripod.com, www.birpils.com 
Forrás: www.huffingtonpost.com)