A Hawai Egyetem klímakutatói tavaly ősszel a Nature-ben publikálták azt a tanulmányukat, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy jó pár éve minden országban akadnak évente olyan időszakok, amikor 3-4 fokkal melegebb az időjárás a vizsgált, 1971 évhez képest. A több éven át tartó mérések adataiból matematikai modellel számították ki, hogy a világ nagyobb városaiban mikor változik meg gyökeresen a klíma a globális felmelegedés miatt. (Mert az már nem is kérdés, hogy ez egy zajló folyamat). Onnantól kezdve nem lesz érdemes a régi hőmérsékleti adatokra hivatkozni, el kell felejteni a korábbi éghajlatot. A klímakutatók ezt nevezik éghajlati fordulópontnak, amit a trópusi városokban akár ebben az évtizedben, Budapesten várhatóan 2050-2060-ban tapasztalhat majd meg az emberiség.
Camilo Mora és munkatársai kidolgoztak egy pesszimistább és egy optimistább forgatókönyvet az időjárási változásokra. A pesszimistább számítások szerint leghamarabb 2020-ban, az indonéziai kikötővárosban, Manokwariban érkezünk el a fordulóponthoz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezután már a leghidegebb évek is melegebbek lesznek bármely, 1860 és 2005 közötti esztendőnél. Az éghajlati fordulópontok a XXI. század harmincas-ötvenes-hatvanas éveiben következnek be a magasabb földrajzi szélességeken fekvő országokban. Magyarország (és a Kárpát-medence) viszonylag szerencsés helyen fekszik, nálunk 2056-ban következhet be a változás. A legkésőbb Anchorage-ban tartana ki a jól megszokott klíma, ott 2071-ben történne meg a fordulat. Az egész Földre vetítve pedig 2047 a fordulópont. Az optimistább forgatókönyv a lassabb klímaváltozást veszi figyelembe, e szerint Budapesten 2085-ben következik be az éghajlati fordulópont.
Múlt héten John Kerry amerikai külügyminiszter Jakartában tartott előadásában a világ legfélelmetesebb tömegpusztító fegyverének nevezte a klímaváltozást, és az enyhe tél felett érzett örömön túl valóban nem ártana a hosszú távú hatásaival is foglakozni. Jó, igaz, hogy nem kell új hótaposót venni a gyereknek, és szánkóra sem kell költeni, a gázszámla is sokkal szimpatikusabb számokkal érkezik, ugyanakkor az ideihez hasonló lagymatag telek csak az előszobája azoknak a jelenségeknek, amivel mindez együtt jár. A hőmérséklet folyamatos emelkedése ugyanis fokozódó légszennyezettséggel, a kánikulai napok meghosszabbodásával, az UV-sugárzás emelkedésével, az allergiaszezon kiszélesedéséhez, a fertőző betegségek gyakoribbá válásával, állatfajok kipusztulásával jár. Be kell látni: így már nem is olyan nagy öröm, hogy február közepén tavaszi trillákkal ébresztenek az énekesmadarak.
(fotó: csaladok-jovojeert.hu)
