Jump to content

A szeretkezés misztikuma

2017. 02. 07. 18:05

A szeretkezés közbeni tér-idő kiesés tulajdonképpen teljesen normális folyamat. Az aktus során az agyban olyan változások zajlanak le, mint az ihlet alatt alkotó írók, művészek elméjében. A kettő közti kapcsolat az Alfa állapot felerősödésében keresendő.

A testi együttlét során az agy egyszerűen kikapcsol, egyszerűen delíriumos állapotba réved. Ez az Alfa állapotnak köszönhető, ami bizonyítottan képes az embert kiemelni a valós tér-idő értékeléséből, és egy kissé a spiritualitásba hajló állapotba repíteni.

A szexuális együttlét már nem számít akkora tabunak, mint az előző generáció számára. A témában megjelenő, különböző könyvek és alkotások már rég kitolták a prüdéria határát.

Az aktus lényegi dolgáról, magáról a közösülésről szemléletes, és részlet gazdag olvasatokkal, tippekkel, és alkotásokkal lehet olvasni/látni, viszont az agyban bekövetkező változásokról kevesebbet olvasni.

A szex közbeni állapotot, az agy szempontjából egy kikapcsolt, extatikus állapotként lehet jellemezni. Az együttlét során olyan hormonok és vegyületek szabadulnak fel a testben, ami az eufórikus állapothoz hasonlít. Neurológiai kutatások is alátámasztják azt, hogy a szerelmeskedés során azok az agyterületek is aktiválódnak, amelyek drog és alkoholfogyasztás alatt érintettek.

Génjeinkbe kódolt szexualitás

A Cambridge-i Egyetem kutatói több mint 380 ezer ember DNS-ét elemezve kimutatták, hogy a gének hatással vannak a pubertás kor kezdetére, az első szexuális kapcsolat idejére és az első szülésre is.

Köztudott, hogy az olyan tényezők, mint a családi stabilitás, a kortársak nyomása és a személyiség típusa hatással vannak a tinédzserek választására. A Cambridge-i Egyetem szakemberei genetikai elemzésekkel felfedték, hogy a géneknek is jelentős szerepük van ebben.

A szexuális érettség átlagos kora mindkét nem esetében száz év alatt jelentősen csökkent az 1880-as 18 évvel szemben 1980-ban 12,5 évre - írták a kutatók. Ezt a táplálkozásban bekövetkezett változással, a gyermekek nagyobb testalkatával és a belső elválasztású mirigyek élénkebb működésével magyarázták.

Számos génvariáns kapcsolatba hozható más reproduktív jellemvonásokkal, mint például az első gyermek születésének időpontja, és a gyermekek számával is - írták tanulmányukban.

 

(Forrás: marmalade.hu | Fotó: pixabay.com)