A B8-vitamin /biotin/ hiányának jellegzetes tünetei a hajhullás és kiterjedt bőrgyulladás (pikkelyesen hámló bőr), ami viszont csak nagyon ritkán, sok nyers tojásfehérje rendszeres fogyasztásával összefüggésben alakul ki. A nyers tojásban lévő egyik vegyület (avidin) ugyanis megköti a biotint. Magas (100oC körüli) hőmérséklet – főzés és sütés – hatástalanítja az avidint és így a biotin képes hasznosulni. A B8-vitamin legjobb forrásai a tojássárgája, sovány húsok, tej, teljes kiőrléső pékáruk, szárazhüvelyesek, olajos magvak, zöldségek és gyümölcsök. A friss zöldségekben és gyümölcsökben fellelhető, vízoldékony és hőérzékeny C-vitaminnak /aszkorbinsavnak/ a szervezet védekező rendszerében betöltött jelentősége közismert. Emellett azonban rugalmasságának és nedvességének megtartásában is döntő szerepe van, mert részt vesz a bőr elasztikus anyagának, a kollagénnek a képzésében. Indokolatlanul nagy mennyiségő fogyasztása viszont nem ajánlott, mivel vesekőképződéshez vezethet. Bőrünk a D-vitamin /kalciferol/ képzésének és raktározásának a helye is egyben. Tojás, tej és tejtermékek, halmájolaj fogyasztásával hozzájárulhatunk szervezetünk megfelelő D-vitamin ellátásához, de önmagában ez kevés, mivel a D-vitamin megfelelő hasznosulásához szükség van a napfény hatására is. Eggyel több ok, amiért érdemes minél többet szabad levegőn tartózkodni! A K-vitamin /fillokinon/ a véralvadás szabályozásán keresztül a sebgyógyulásban tölt be fontos szerepet. Megfelelő táplálkozás és bélflóra mellett általában kellő mennyiségben kerül szervezetünkbe. K-vitamint termelnek a testben lévő bélbaktériumok is. Elsősorban a zöld növényekben – brokkoliban, káposztában, fejes salátában – található nagyobb mennyiségben. Hiánya csecsemőkben és koraszülöttekben (a bélbaktériumok csekély száma miatt), valamint antibiotikumos kezelés mellett, a bélflóra pusztulásának következtében fordulhat elő.
„Bőrépítő” ásványi anyagok
A bőr számára nélkülözhetetlen ásványi anyagok – a kalcium, cink, réz, vas – részt vesznek a bőr sejtjeinek kialakításában, s mindemellett hozzájárulnak a megfelelő enzimműködéshez is. A bőrünk színét meghatározó melanin (festékanyag) előállításához a réz, cink, vas mellett kobalt, nikkel és aminosavak (elsősorban tirozin) szükségesek. A cink mindemellett hajunk állapotát szintén befolyásolja. A köröm és haj megváltozása azonban utalhat a szelén hiányára és egyben a fehérjeszegény táplálkozásra is, mivel a szelén elsősorban fehérje gazdag élelmiszerekben (húsban, tojásban, stb.), valamint tengerből származó ételekben fordul elő.
A biológiai óra Nőknél a menopauza beköszöntével (a változó korral) együtt jár az ösztrogénszint-csökkenés, amely változásokat idéz elő a bőrben is. Tudatos táplálkozással azonban kissé késleltethetjük ezt a folyamatot. A szója rendszeres étrendbe iktatásával ugyanis – a benne található izoflavonoidoknak köszönhetıen – alacsony szinten tovább fenntartható az ösztrogén aktivitás. A gyakran választott szintetikus hormonkezelésekkel szemben mindez kevesebb negatív mellékhatást von maga után. Az évek előrehaladtával azonban előbb-utóbb a bőr szerkezete is óhatatlanul megváltozik. A környezetből származó szennyeződések, az ultraibolya sugárzás, stressz, hiányos táplálkozás, dohányzás, alkohol és drog használat az évek során a bőrön is kiütköznek szárazság, petyhüdtség, vérerek, pigmentáció formájában. A szervezet fehérjetartalmának csökkenésével együtt átalakul a rugalmasságát adó kollagén szerkezete és összetétele is. A bőr elvékonyodik, minden 10 évben a teljes vastagságának megközelítőleg 7 %-át elveszíti.
A fertőzés kapui
Kisebb-nagyobb sérüléseinek minél előbbi regenerálódását megtámogathatjuk a megfelelően átgondolt táplálkozással. A szervezet kielégítő fehérjeellátottsága, illetve egyes aminosavak (különösen az arginin és a glutamin) jelenléte elengedhetetlen a kollagén képződéséhez, a bőrnövekedéshez és a sebgyógyuláshoz. Hosszú ideig ágyhoz kötött, alultáplált betegeknél nem ritka, hogy testükön felfekvés (a fekély egy sajátos formája) alakul ki, leggyakrabban – a tartós nyomásnak kitett – csípő, sarok, és könyök területein. A felfekvések gyógyulását a nagy energia- (az alultápláltságtól és a felfekvés stádiumától függően átlagosan 30-40 kcal/kg) és fehérjetartalmú, és a már említett speciális aminosavakkal dúsított táplálás nagymértékben elősegíti. A bőrregenerációval együtt járó nagyobb energiaigény biztosításához kellő mennyiségő szénhidrátra (a szervezet által felhasználhatóvá alakított szőlőcukorra) is szüksége van testünknek. Felesleges mennyiségben azonban a cukor – ami pl. szabályozatlan cukorbetegség esetén tapasztalható – már növelheti a bőrfertőzés rizikóját. Ezért minden cukorbetegnek fokozottan ügyelnie kell a bőrére, és a jelentéktelennek tűnő bőrsérüléseket is megfelelő gondossággal kell kezelnie.
A zsírok és zsírsavak a bőr felső rétegének alkotói, és a sejtmembránok képződésében vesznek részt. Az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak a sebgyógyulás és a gyulladásos reakciók esetében jelentenek segítséget. A fentiekből is látható tehát, hogy bőrünk szépsége és egészsége szervesen összekapcsolódik a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozással. A gyógyításért elkötelezett egészségügy mellett , ezt ma már a szépségipar egyre több szereplője is felismeri. Talán nincs is messze az idő, amikor az emberek – a kozmetikusuk és a bőrgyógyászuk mellett – bizalommal fordulnak majd dietetikushoz is, hogy „jól érezzék magukat a bőrükben”.
