Történelmi tanulmányainkból ismeretes, hogy mennyire fontos események történtek akkor. A másfél éves küzdelem beírta magát a történelembe, a történelemkönyvekbe, és a magyar eszmébe is. Nemzeti színű zászlók ékesítik az épületeket, az oktatási intézmények dekorációja átvált piros-fehér-zöld zászlókká, kokárdákká. A településeken megrendezésre kerülő ünnepség keretén belül, az 1848-49es forradalom és szabadságharc emlékére koszorúkat, zászlókat helyeznek el az emlékműveknél. Március 15. az emlékezés napja. A magyarság apraja és nagyja kokárdát tűz ruhájára, ezzel is jelezve és kiemelve a nap fontosságát.
Hogyan is alakult ki a minden évben legalább egyszer használatos kokárda? Egy nő személyéhez kötődik a nemzeti színű anyagból kialakított kokárda.
A Nemzeti Dal egy nagy költőnk, Petőfi Sándor egyik legismertebb költeménye és egyben az 1848-as forradalom üzenete is. A vers két nappal a forradalom előtt született. A költő és felesége, Szendrey Júlia is a hazafiasságtól túlfűtve dolgozott. A fiatal házaspár imádta egymást és együtt élték meg életük egyik legfontosabb eseményeként az 1848-as forradalmat. Amíg a költő versben fejezte ki gondolatait, Júlia kokárdát készített. A francia forradalom során használták fel a kokárdát. Eleinte egyszínű szalagrózsa kapott helyet a ruhákon, később vált három színűvé a francia zászló színei alapján. A francia kokárda mintájára Szendrey Júlia is kokárdák készítésébe kezdett a forradalmat megelőző napon. A kokárdát Petőfi Sándor a szíve fölé helyezte. A kis szalag elterjedt, március 15-én már mindenki viselt nemzetiszínű kokárdát.
Ahogy mi is tesszük minden évben. Március 15-én minden magyarnak ki van tűzve kortól, nemtől függetlenül a kabátjára egy kokárda. A forradalom óta ez egy jelkép, méghozzá a szabadságé és a függetlenségé.
Talán nem sokat gondolkodunk azon, hogy a kokárda kétféle is lehet. Az egyik szerint belülről kifelé haladva piros-fehér-zöld, amely a magyar zászlónak megfelelő, ám egyes források szerint Szendrey Júlia hibásan készítette el a ma már szimbólumként megjelenő kokárdáját. Az övé ugyanis kívülről befelé haladva volt zöld-fehér-piros, amely azonban az olasz zászló színeit mintázza. A mai napig találhatunk mindkét féle kokárdát, talán a Szendrey Júlia által elsőként megalkotott színek vannak most is érvényben leginkább.
Szendrey Júlia tehát francia mintára megalkotta a magyar kokárdát, amelyet minden március 15-én, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetét jelentő napon szoktunk viselni.