Példaként: egy lábujjtörés 6 hét gipszet eredményez egy átlagember számára az egészségügyben, egy sportolónak viszont már 3 hét múltán lehet futó, erőnléti edzést tartani. Nincs ez másképpen daganatos betegségek esetében sem. A sportolók felkészülésében a legfontosabb részfeladat a pihenő időszakban lezajló regeneráció, hiszen a terhelés hatására nem leszünk jobbak, csak fáradtabbak, lemerülnek az energiaraktáraink, sőt bizonyos helyzetekben a védelmi vonal, az immunrendszer is gyengülhet. Ezért kell a szervezetnek lehetőséget adni önmaga újra építésére, sőt, akár a rendszer túltöltésére is. Így a testünk az edzést megelőzőnél magasabb szintű képességet hoz létre. Ezt hívjuk szuper kompenzációnak.
Az edzett szervezet sokkal erősebb helyreállító képességgel rendelkezik, mint az edzetlen, hiszen az előbb leírt módon, nagyon komoly képességfejlesztést lehet viszonylag rövid idő alatt elérni. Nyilvánvalóan a terhelés ritmusa a kulcsa a sikernek, mert, ha ezzel helyesen bánunk, akkor ez az erős helyreállító mechanizmus javítja immunrendszerünk regenerációs képességét is. Ellenkező esetben viszont, ha rossz ritmusban dolgozunk, akkor a hatás visszájára fordulhat.
A mozgás következtében gyorsuló anyagcserénk miatt, a szervezetünkbe bejutó méreg anyagok, illetve az ott keletkező salakanyagok hamarabb kerülnek ki, ezáltal káros hatásuk kifejtésére is rövidebb idejük van.
Sportolás közben, fokozott terhelésnél hamar észleljük a folyadékhiányt, és erre ettől kezdve több figyelmet is fordítunk, jó esetben több folyadékot fogyasztunk. Némi gyakorlás, tapasztalatszerzés után egy amatőr futó is jobban figyel magára, így a folyadékfogyasztására is. A növekvő vízfogyasztás pedig könnyíti a keringést, gyorsítja a kiválasztást is, ami ugyancsak segíti az előző pontban leírtak megvalósulását.
A fiatal szervezetnek gyors az anyagcseréje, az idősebbeké lassabb. Egy rendszeresen sportoló ember szervezete akár évtizedekkel fiatalabb korára hasonlítóan módon gyors anyagcserével rendelkezik. Ebből is látszik, hogy nincs összefüggés közvetlenül szervezetünk anyakönyvi kora, és tesztünk vitalitásából eredő kora között. Ebben a „okirat hamisításban” nagy szerepe lehet a rendszeresen végzett edzéseknek!
A daganatos betegségek kialakulásának esélyét erősen csökkenti a rendszeres és intenzív sportmozgás. Amerikai felmérések (US National Cancer Institute) alapján kimondhatjuk, hogy határozottan van pozitív összefüggés a kellő mennyiségű mozgás, és – vizsgálatuk alapján – a mellrák kialakulása csökkenése között.
A sportolásnak van egy másik nagyon jelentős haszna is: a lelkünket is vitalizálja. A depressziós lélek ugyanis a tapasztalatok szerint könnyebben betegszik meg, így a daganatos betegségeknek is kevésbé tud ellenállni. A mozgás hatására az agyműködésünk is élénkebb lesz, ami nem csak a megelőzésben, hanem az utókezelésben is nagy jelentőséggel bír. Gyógyulni vágyásunk is erősödik, hiszen egy sportoló akarata erősebb az átlagosnál, így a teljes felépülés esélyei is tovább javulnak.
Forrás: peterkropko.com
