A Kossuth Rádió Napközben című műsorának munkatársa által megkérdezett emberek többségében arról számoltak be, hogy kipihenten sokkal jobban teljesítenek a munkahelyen vagy az iskolában. De ezzel együtt azt is elárulták, hogy nehéz az alváshiányt bepótolniuk, még akkor is, ha délután le tud dőlni az ember. Azt is elmondták, hogy a zajokra és a fényekre egyaránt lehetnek érzékenyek, különösen frontok esetén.
Elhangzott az is, hogy az alvás ideális körülményeit nem nehéz megteremteni – egy se nem hideg, se nem meleg helyiség a megfelelő, fűtés helyett inkább a takarózást válasszuk. A sötétítés mértéke már személyfüggőbb, de az biztos, hogy csak kevesen tudunk vakító fénynél aludni.
Azért is fontos a jó alvás, mert életünk egyharmadát átalussza egy átlagos életkort megélő ember – hangzik el a műsorban. Ezzel kapcsolatban Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus a stúdióban úgy fogalmazott: legtöbbünk csak az ébrenlétben figyeli a teste bajait, annak működését, és csak az utóbbi években terelődött figyelem arra, hogy alvás közben is figyeljünk testünkre – ugyanis az alvás közbeni panaszok is lehetnek betegségek előjelei.
Fontos élettani folyamatok zajlanak
Ádám Ágnes belgyógyász, családorvos arról, hogy mi történik alvás közben a szervezetben, úgy fogalmazott: a test alvás alatt is nagyon él, nincs passzív állapotban. Az agyban fontos folyamatok zajlanak, ma már biztosan lehet tudni, hogy az alvás minősége döntő lehet az egészségünkre nézve. Mint elmondta, a nappali ébrenlét milyenségéből lehet megtudni, hogy az alvás minősége milyen volt, így a koncentráltság mértéke is utalhat alvászavara, aminek egyik súlyos esete lehet az a jelenség, amit a köznyelvben horkolásnak neveznek.
Ezzel – szaknyelvi meghatározásával, az alvási apnóéval – kapcsolatban elhangzott: ez egy szervi betegség, amit ki kell vizsgálni, mert itt a légutak szűkületéről van szó, aminek anatómiai okai is lehetnek, ezt pedig ki kell vizsgálni alváslaborokban. Nagyon fontos az ellazult, paraszimpatikus állapotba való kerülés a jó alváshoz, ehhez mindenkinek meg kell hogy legyen a trükkje, nem szabad ugyanis a problémáinkat az ágyba vinni. Azt hozzátette Ádám Ágnes, hogy életkoronként és foglalkoztatástól függően változhat az alvásigény, de az egy figyelmeztető jel, ha valaki 10 óra alvás után sem érzi magát teljesen jól, hiszen az betegségre utalhat.
Rézsi András meteorológus az időjárás és az alvás közötti összefüggésekre rávilágítva ismertette: hidegfront esetén a légtömegek ionkoncentrációja megváltozik, ez pedig a vegetatív idegrendszerre lehet hatással, „felpörgeti az embert”. Egy korábbi kísérletsorozat kapcsán kiderült – tette hozzá – hogy a kisiskolások például matematikafeladatokat jobban megoldottak hidegfront esetén, mint melegfront esetén.
