Marad az álmodozás, s közben elkalandoztam Alaszkába. Mindig érdekelt hogyan lehet hókunyhókban élni. Persze azt értem, hogy nincs fa, sem kő a közelben, valahogy meg kell oldani ott is az időleges otthonteremtést. Na de a fagyos hideg ellen hóval és jéggel védeni magunkat? Egészen abszurd.

Van magyarázat erre, az iglu falát képező hó hőszigetelő szerepében eléri azt, hogy bár kint -40°C – brrrr – van, addig bent a 0°C feletti hőmérséklet, ami manapság jól beöltözve és a tökéletes hálózsák mellett elviselhető. Na de egykor? A mai túraboltok legmagasabb fokozatú hálózsákja nélkül sem fagytak meg azok az inuit vadászok, akik találékonyságukra és a jeges talajba építve elkészítették az első, menedéknek szánt hókunyhóikat az extrém hideggel, szeles időjárással szembeni túlélés lehetőségét megteremtve.

Feltehetően nem ismerték még a fenntartható építészet fogalmát, csupáncsak valami nagyszerűt alkottak, ami a mai napig ad ihletet és ötletet a designereknek és építészeknek. Íme néhány példa hogyan sikerült a múlt tanulságait őrizve újat alkotni: A francia Pierre-Stéphane Dumas Bubbletree néven újraértelmezte a kempingezést:

A svéd sí régióban Ramundberget ad helyet a Tusan Étteremnek. E csodálatos hütte tervezői újragondolták az iglu formát, nyírfával kiegészítve alkották meg a 2009-ben az Építészeti Világfesztiválon „Holiday” kategória győztes épületet.

Egy nem mindennapi melléképület, la Casa de Marcello a Ctrl+Z és a NoSoloPaja munkája:

És a végére könyvmolyoknak a columbiai Miler Lagos könyvinstallációja:

Aki pedig kedvet kapott az iglu kipróbálására Európában is találhat magának szálláslehetőséget, a lappföldi Kakslauttanen Hotel különleges élményt nyújtó jég vagy üveg kunyhóiban vagy a svájci Iglo-Dorfban:

(Forrás: bubbletree, murman, milerlagos, eme3, kakslauttanen, iglu-dorf)

(Kép: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9)