Története

A ma meggyként ismert gyümölcs őseiről már az időszámításunk előtti IV. századból is szólnak források. Nagy népszerűségnek örvendett a görögök, a perzsák és a rómaiak körében. Utóbbiak szállították csaknem 400 évvel később egész Európán keresztül Nagy-Britanniába, ahol viszont csak a XVI. században, az angol történelem egyik legkülönlegesebb szereplőjének, az asszonyaival kíméletlenül bánó VIII. Henriknek az uralkodása alatt kezdték üzletszerűen termelni.

Bár Magyarországon már a honfoglalás korában is ismerték, és ma településnevek őrzik az egykori gyűjtőhelyek emlékét – például Meggyes, Nyírmeggyes vagy Meggyaszó –, csupán az angoloktól egy századdal lemaradva indult meg a termesztés. Elsősorban hazánk északkeleti régiója számított fontos „meggyközpontnak”, köztük Nyíregyháza, Újfehértó és Debrecen. Napjainkban már a Duna-Tisza közén és Somogyban is jelentős mennyiségű érik belőle.

Miért jó?

Melatonin-tartalmának köszönhetően természetes gyógymódként segít az alvási problémákon, hiszen ez az a hormon, ami szabályozza az ébrenléti ciklust. Rendkívül gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban, többek között A-, B1-, B2- és C-vitamint rejt a vas, a cink, a kalcium, a kálium és a magnézium mellett. Vértisztító, illetve méregtelenítő hatásáról is ismert, mert összetétele javítja a fehérje és a keményítő feldolgozását. Meghűléses panaszok esetén, veseproblémáknál, ödéma vagy köszvény előfordulásakor, alacsony vérnyomásra, szájbetegségekre, továbbá székrekedésre ugyancsak alkalmazzák a népi gyógyászatban.

Egészséges csemege, mivel 100 gramm meggy mindössze 50 kalóriát, és 12 gramm szénhidrátot tartalmaz.

Vásárlása

Két fő fajtájának számos változata kapható a piacon és a boltok polcain. A világosabb, pirosas gyümölcs általában kevésbé savanykás, mint a feketemeggyként is ismert sötétebb. A homogén színű – tehát nem foltos –, fényes felületű szemek egészségesek. Amennyiben új helyen veszed, mindenképpen kézzel kimagozni néhány szemet, mielőtt kettesével lakmároznál belőle, hiszen a kukacveszély még gondos ápolás mellett sem zárható ki százszázalékosan.

Tárolása

A frissen vásárolt, szárral szedett meggy 1-2 napig biztosan eláll szobahőmérsékleten, ezt az időtartamot megduplázhatod a hűtőszekrény gyümölcstartó rekeszében. Fagyasztóban akár hónapokra is növelheted az eltarthatóságát, ám számolj vele, hogy ebben az esetben jelentős kár keletkezik a vitamin- és ásványianyag-tartalomban.

Felhasználása

Magában is mennyei, de szuper hideg vagy meleg levest, sütit vagy „hütit” – azaz sütés nélkül készülő, hűtött finomságot – varázsolhatsz belőle, illetve mártásként a natúr hússzeletek egyik legfenségesebb kiegészítője.

A frissítő nyári gyümölcsleves klasszikus változatához forralj össze negyed kiló meggyet, 2 egész fahéjat, 4 szem szegfűszeget, 3 evőkanál mézet, fél citrom levét és 750 ml vizet. Ezt habard be 2 evőkanál tejfölben csomómentesen elkevert evőkanálnyi liszttel, forrald össze ismét, majd vedd le a tűzről, és hagyd hűlni! Serpenyőben pirított mentalevelekkel ízesítheted, a habarást pedig akár édesítővel készült vaníliapudinggal is helyettesítheted.

Érdekességek

• Fitoösztrogént, azaz olyan növényi vegyületet rejt, ami a szervezetbe jutva hozzájárul a női hormontermelés egyensúlyához. Ez a tulajdonsága serdülő- és változókorban kiemelten hasznos.
• Savas íze nemcsak az ízlelőbimbókra hat üdítően, hanem a vitaminok, illetve az ásványi anyagok is könnyebben felszívódnak ilyen közegben.
• A kimagozott gyümölcsöt pépesítve, majd gézlapon keresztül átszűrve megkóstolhatod az igazi meggylevet, aminek aromája megdöbbentően eltér a dobozos fajtától.