De ha már az emlékezésnél és emlékeknél tartunk, akkor gondolj csak arra, hogy mi az életedben a legkorábbi emlék? Nekem például az, hogy a bölcsiben (már 5 hónaposan bölcsődébe jártam. Talán úgy egy éves lehettem akkor,) egy hatalmas (akkori méretemhez képest) matracra másztam fel, amely a bölcsi udvarán volt kifektetve. Ugyanezt tette a hozzám hasonló csoporttársam. Még pelenkás totyogó voltam és alig vártuk, hogy elfoglaljuk a helyünket a matracon, mert azután kaptuk a műanyagpohárba kimért ivólevet. (Boldog békebeli idők.)

Sokakat faggattam már gyerekkori emlékeikről, de sokak csak jóval későbbi korukra, 3-4 évesen történt eseményeket képesek felidézni életükből. Miért van ez? Ami azelőtt történt, az teljesen elveszett az emlékünkből?

Ott van például a szülés. Az édesanyák évekkel később is élénken fel tudják idézni a születés pillanatát. Hiába a baba a másik személy, aki ugyanúgy megéli ezt a folyamatot, mégsem emlékszik arra, hogyan született.

Felvetődött bennem az a kérdés, ha a babák nem emlékeznek a születésükre és csak kétéves koruk közüli emlékeket tudnak később felidézni, akkor az életük első két éve teljesen el is veszett?

Ez nem így működik, hiszen már méhen belüli fejlődésünk során is számos új dolgot tanulunk a világról: fények, hangok, a szülők hangja, ami később az érintéssel együtt jelenti a komolyabb kötődés kialakulását. Születés után pedig folyamatosan tanulunk, megismerünk.

Azt tudjuk, hogy a kisbabák életük első három évében rendkívül sokat fejlődnek fizikailag és értelmileg is egyaránt. Kísérletekkel bebizonyították, hogy a körülbelül féléves babák másnap is képesek felidézni egy-egy eseményt. Ahogy teli az idő, annál inkább élesedik az eszük és egyre hosszabb időt ölel fel a memória.

A születés utáni első félév nem nagy idő. Ha félévesen már fel tudunk idézni emlékeket, akkor a szülés élménye miért törlődik belőlünk? A lehetséges válaszok között felmerül az, hogy talán azért nem tudjuk a szülést felidézni, mert az öntudatunk csak később alakul ki. Emlékezéshez pedig szükség van öntudatra, amivel egy újszülött még nem rendelkezik. Aztán magyarázat lehet az is, hogy nyelvi képességeink sincsenek kicsi babaként, így sem történetet kitalálni, felidézni nem tudunk, nemhogy elmondani. Aztán az is lehet, hogy az agy memóriáért felelős része még annyira fejletlen, hogy ezért nem tudunk visszaemlékezni.

További érdekességekért kérjük, keressétek fel Facebook oldalunkat!