Az ikerszületések számának növekedéséről, és a jelenség hátteréről a NewScientist tudományos magazinban számoltak be. Az Oxford Egyetem kutatói 165 ország születési adatait vizsgálták meg. Az eredményeik alapján 1980 és 2015 között, globális szinten egyharmadával nőtt az ikerszületések aránya. Korábban ezer születésből 9 volt ilyen, jelenleg pedig már 12.
A növekedés nagy részét a kétpetéjű ikrek adják, akik különböző petesejtből és spermiumból fejlődnek ki. Az egypetéjű ikrek aránya nem változott a megfigyelt időszakban.
A kutatók véleménye szerint a magas és közepes jövedelmű országokban a mesterséges megtermékenyítő eljárások terjedése okozza a folyamatot. A kezelések során hormonokkal stimulálják a nők peteérését, ami sokszor azt eredményezi, hogy egyszerre két petesejt is beérik, így nagyobb az esély az ikrek születésére.
Az in vitro eljárások terjedése is növeli az ikerszületések arányát. Ilyenkor a szervezeten kívül történik meg a megtermékenyítés, ezt hívják sokszor egyszerűen lombik bébi eljárásnak. Egy beültetéskor egyszerre két–három, vagy akár több embriót is beültethetnek az anyák méhébe, azért, hogy növeljék az esélyét annak, hogy legalább egy magzat túlélje az eljárást. Ez a folyamat sokszor azt eredményezi, hogy ikerterhesség alakul ki.
Mivel az ilyen terhességek alatt nagyobb az esély a különböző komplikációkra, akár a koraszülésre, vagy arra, hogy az újszülöttek alacsony testsúllyal szülessenek, ezért több országban már előírják, hogy egyszerre csak egy embriót ültessenek be az eljárás során az anyákba. Az új szabályozások következtében tehát a jövőben elkezdhet csökkenni az ikerterhességek száma.
Nem csak a mesterséges megtermékenyítés van azonban az ikrek arányának növekedése mögött. Az is szerepet játszik benne, hogy a fejlett országokban a nők egyre később vállalnak gyermekeket – az idősebb nőknek pedig kimutathatóan nagyobb esélyük van arra, hogy egyszerre két petesejtjük érjen be.
Érdekesség, hogy Afrikában hagyományosan magasabb a kétpetéjű ikrek aránya a születéseken belül. A tudósok azt gondolják, hogy ennek ismeretlen, genetikai okai lehetnek.
Ha a magyar adatokat nézzük, akkor szintén azt látjuk, hogy jelentősen növekedett, főleg a 90-es évek közepe óta az ikerszületések aránya. A legfrissebb ikerszületésekkel foglalkozó kiadványát a Központi Statisztikai Hivatal 2014-ben adta ki, ebből kiderül, hogy a 90-es évekig nagyjából 12 ezrelék körül alakult az ikerszületések aránya hazánkban. Innentől kezdve azonban gyorsan növekedett, és a 2010-es évekre elérte a 20 ezreléket.
Tehát Magyarországon csaknem a világátlag kétszerese az ikerszületések aránya.
Ez is alátámasztja, hogy a globális jelenség mögött leginkább a fejlettebb országokban elterjedő mesterséges megtermékenyítési eljárások állnak.
Végezetül egy érdekesség, a hármas és többes ikerszületéseket a 19. században felfedezett Hellin-szabály írja le statisztikailag. A megfigyelések szerint, ha n számú egyes szülésre jut egy kettős ikerszülés, akkor minden n2 várandósságra jut egy hármas és minden n3 szülésre jut egy négyes ikerszülés. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha Magyarországon jelenleg nagyjából minden 60. születésre jut egy ikerszülés, akkor minden 602, azaz 3600 szülésre jut egy hármasiker szülés, és minden 603, azaz 216 ezer szülésre jut egy négyesiker szülés. A szabályt megerősíti a gyakorlat is,
Magyarországon évente 50 hármasiker születik átlagosan, négyesikerből pedig 2000 és 2019 között összesen 10 született hazánkban.
