Más világban élnek a mai gyerekek, mint akár az ő szüleik, vagy a még korábbi felmenőik. Más hatások érik a gyermekeinket, más követelményt rónak rájuk az iskolában is, de odahaza is megváltozott a tennivaló, amelyeket rájuk bízunk. Sokan élnek lakásokban, ahol ugyan nem lehet kertészkedni, haszonállatot tartani, de házimunka még akkor is akad bőven. Takarítás, mosogatás, felseprés és felmosás, porszívózás, mind olyan általános munka, amelyeket a tömblakásban éppúgy el kell végeznünk, mint akkor, ha kertes házban vagy tanyán élünk. Másabb az élet ott, ahol gondozni kell a kertet és az állatokat is. Ha ilyen közegben nő fel a gyermek, akkor sem biztos, hogy többet tartózkodik a szabadban, mint a panelben élő gyermek. A szülői neveléstől függ, hogy mihez szoktatjuk hozzá gyermekeinket. Az, hogy szeretnénk jó gyermekkort biztosítani gyermekeink számára, nem azt jelenti, hogy csakis a játékról, a játszásról kell szólnia az életüknek. Tény, hogy hagyni kell számukra lehetőséget és alkalmat a játszásra, de be lehet és be is kell őket vonni a házimunkába. Mindent csak apránként elkezdve, de tudniuk kell a mai gyerekeknek is, hogy a házimunka életünk és életük része. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ovi vagy iskola után hazaérkezve azonnal befogjuk őket a munkára, mi pedig lógatjuk a lábunkat és nézzük a tévét, de meg kell követelni gyermekeinktől, hogy rendet és tisztaságot tartsanak maguk körül. Eleinte csak kicsiben kell kezdeni. Nemcsak azért jó ez, mert megszokják, hogy mi a követelmény és igény otthon, hanem ez feladatot is jelent számukra.

Két-hároméves korban már meg lehet kérni a gyerekeket, hogy a földön (bárhol) hagyott játékokat szedjék össze és tegyék el azokat a helyükre. Feladatuk lehet, hogy vegyék le magukról a ruhákat az esti fürdés előtt, de ha abban segíteni is kell, a szennyestartóba ők dobják bele a koszos ruhát. Ha van a háztartásban valamilyen állat, akkor időközönként kérjük meg a 2-3 évest arra, hogy adja oda az ételt az állatnak. Ez az állatokról való felelősségteljes gondoskodás elsajátítását is segíti.

A kicsit még idősebb gyerekekre már rá lehet bízni saját ágyuk megigazítását felkelés után. Be lehet fogni őket arra is, hogy segítsenek a mosás előtti ruhák szétválogatásában. Felnőtt életükben hasznos lesz tudniuk, hogy a fehéreket nem mossuk együtt a színes ruhákkal. Minél hamarabb megtanulják ezt, annál egyértelműbb lesz a mosás, de minden más házimunka is. A száradt ruhákat levehetik a szárítóról, megkereshetik a zoknik párjait. Kérjük meg arra őket, hogy lakásban vagy a kertben lévő növényeket (ha nem is mindet) locsolják meg. Ezt általában nagyon élvezik a gyerekek. Szeretnek a seprésben és a feltörlésben is aktívan segíteni. Adjunk számukra lehetőséget. Akár már 4-5 évesen is belefoghatnak a porszívózásba, de iskolásként már a saját szobájukban kitakaríthatnak porszívó segítségével.

Ahogy egyre idősebbek lesznek a gyerekek, úgy várjuk el tőlük, hogy besegítsenek a házimunkában, hiszen együtt élünk, együtt kell a rendet és tisztaságot is tartanunk. Ha idejében elkezdjük a munkára befogni a gyermekeinket, ez lesz az általános és természetes. Amikor kiszakadnak a felnőtt életbe, távolabb a szülőktől, akkor sem fog számukra nehézséget okozni, hogy elkészítsenek egy adagot a mosáshoz, igényük lesz a tisztaságra, a rendezett környezetre. Ha jó útravalóval akarod gyermekedet ellátni, házimunkára fogod be.