Örökké aktuális témát, a házasság és válás kérdését járja körbe Engler Ágnes: A család mint erőforrás című kötete. 

A kötet alapját képező kutatás eredményei szerint ez megfelelő családi, közösségi háttértámogatással megvalósítható. A karrierbe beruházó személy és környezete számos áldozatot hoz boldogulása érdekében, ami lehet akár a családjától elvett idő, odafigyelés, vagy anyagi javak.

A család és a karrier összeegyeztetése napjainkban is épp oly nehéz, mint sok évvel ezelőtt. Fontos, hogy a család együtt gondolja át, milyen lehetőségek és körülmények vannak. Nagy valószínűséggel külső erőforrásokat is be kell vonni az életbe – például a nagyszülőket -, hiszen az összehangolás mindkét fél részére áldozatokkal jár – mondta Engler Ágnes, a Debreceni Egyetem oktatója, a három királyfi három királylány mozgalom egyik vezetője. 

A szakember kiemelte, hogy ahol a megegyezés erős és kitart azokban az években, amikor az egyik fél karrierjére jobban koncentrálnak, mint a másikéra, és a támogatás is megvan, akkor jól sikerülnek ezek a karrierbefektetések.

Engler Ágnes, aki neveléstudományok terén végzi kutatásait, olyan felnőtteket kérdezett meg, akik felnőtt életkorukban szánták rá magukat arra, hogy diplomát, esetenként újabb diplomát szerezzenek. A szakember által végzett kutatás eredményeiből az látszik, hogy a támogatás rendkívül fontos ezekben az években, hiszen hosszú távú befektetésről van szó. Ez azt jelenti, hogy a család összes erőforrását ide kell mozgatnia; olyan nem materiális erőforrásokat is, mint a lelki támogatás, segítségnyújtás.

Manapság egyre nagyobb figyelem fordul az otthoni munka felé, ezt mutatja például a láthatatlan munka napja is; egyre többször szóba kerül, hogy az otthoni munka akár a GDP-be is beszámítható lehetne.  Aki nap mint nap otthon mos, főz és takarít, és gyermekeit ellátja, ugyanakkor nem biztos, hogy ezt így éli meg – fogalmazott Engler Ágnes, aki arról is beszélt, hogy a munkaerőpiac a munka és magánélet egyensúlyának összeegyzetetésére nagyon nagy gondot fordít.

Ebbe beletartozik az ún. gyesmenedzsment, ami azt jelenti, hogy ha valaki gyermekvállalás céljából elhagyja a piacot – többnyire nők -, akkor nem esnek ki a munkahely életéből, hanem tartják vele a kapcsolatot, tudnak róla. Ez a munkaadói odafigyelés fontos, hiszen a munkavállaló érzi, hogy szükség van rá és visszavárják. A társ részéről a legnagyobb szükségszerűséget élvez a támogatás – fűzte hozzá.

Magyarországon sajnálatos módon nincsen kultúrája a párkapcsolati tréningeknek jól működő kapcsolatokat megcélozva – fogalmazott a szakember.

Nemrégen zárult a Három királyfi, három királylány mozgalom kutatása, melyet az Emmi családért és ifjúságért felelős államtitkársága támogatott. 1500 hallgatót kérdeztek meg az ország 11 egyetemén, és kiderült, hogy a diákok rendkívül tudatosan készülnek a jövőjükre. A családot és a karriert jövőtervek szintjén tudatosan igyekeznek összehangolni – mondta a szakember.

A válaszokból az is kiderült, hogy a gyermekvállalást a nők kicsivel korábbra hozzák, 25 és 30 év közé, a férfiak pedig 30-35 év közé; ez is a tudatosságot mutatja, hiszen a nők tisztában vannak azzal, hogy egy időre ők vonulnak ki a piacról, és biológiai szempontból is másképpen kell készülniük. A férfiak úgy gondolják, hogy először az egzisztenciát kell megteremteniük.

Az is kiderült, hogy a fiatalok számára nem a magas jövedelem vagy a jó pozíció a fontos, hanem az, hogy a családot majd össze tudják hangolni munkájukkal, karrierjükkel – fűzte hozzá Engler Ágnes.