Amikor még a szemnek láthatatlan, még csak maximum ultrahang segítségével kapunk képet a pocakban fejlődő babáról, már akkor elképzeljük, hogyan fog kinézni akár öt év múlva, milyen lesz. Huncut lesz, nagy csibész, mint valamelyik felmenője? Vagy éppen szelíd és csendes, mint a másik ág? A szakemberek úgy becsülik, hogy körülbelül kilencvenezer gén működik abban közre, hogy azok legyünk, akik. A negyvenhat,– apától és anyától fejenként 23-23 – kromoszóma ennyi gént tartalmaz, csakhogy a sokféle génkombináció közül leszünk mi az egyik, megtestesült változat.
Bizonyos tulajdonságok generációról generációra átörökítődnek, így mi magunk is rendelkezhetünk a jellemző vonásokkal, és gyermekünkben is megtalálható lehet. A kezek, az arc- és fejforma, az ujjak hossza és alakja, ugyanez a lábujjak esetében, a körmök formája, a fogazat mind-mind megjelenhetnek, ha azok elég dominánsok.
Gyermekeink esetében nagyjából az is behatárolható, hogy milyen magasak lesznek majd felnőtt korukra. Ehhez az anya és az apa magasságának átlagát kell venni, és a lánygyermek esetében öt centimétert le kell vonni az értékből, fiúgyermek esetében viszont hozzá kell adni öt centimétert. Persze egy domináns ős testmagassága ezt felülírhatja, és lehet sokkal magasabb a gyerkőc a szülőknél. Ebbe is beleszól a genetika, valamint a környezeti hatások is. A mai táplálkozás sokkal kielégítőbb, mint régebben volt, így ennek is köszönhető, hogy a mai gyerekek magasabbak, azonban ennek köszönhetően a túlsúllyal is szembe kell néznünk. Az elhízásban ugyancsak részt vehetnek génjeink, de a rossz táplálkozási szokás és a mozgásszegény életmód inkább elősegíti a nem ideális állapotot.
A szem és a hajszín esetében általános, hogy a sötétebb színek dominánsok a világosokkal szemben. Csakhogy dominancia ide vagy oda, a színek széles skálán mozoghatnak az anya és az apa haj- és szemszíne között. Szemeink színe attól függ, hogy a szivárványhártya mennyi melanint tartalmaz. Ha sokat, akkor a szem barna lesz, ha kevesebb, akkor pedig kék vagy zöld. De még a barnának, kéknek és a zöldnek is megannyi árnyalat létezik. Ugyanez érvényes a hajra is.
Bizonyos személyiségjegyeket is megörökölhetnek gyermekeink. Az alapokat megadjuk nekik, azonban a genetikához még társul a környezeti hatás is, amely ugyancsak sokat alakít a gyermek viselkedésén. A legjobb az, hogy ha genetikailag nincs is valami az emberbe kódolva, szorgalommal és tanulással mégis elsajátíthatunk bizonyos képességeket. Nem ez van az intelligencia esetében. Azt, hogy a gyermek az okosságát az apától örökölné, most úgy tűnik, hogy genetikusok megcáfolják. A legújabb kutatások szerint az anyák azok, akik átadják gyermeküknek az intelligenciáért felelős géneket, azokat ugyanis az X kromoszómák hordozzák. A nők két X kromoszómával rendelkeznek, a férfiak azonban csak eggyel és egy Y-nal. Sőt mi több, jelenleg úgy ismert, hogy az apai X kromoszómák nem is érvényesülnek az intelligencia öröklésében, ugyanis azok inaktívvá válnak. Bizonyos gének csak akkor működőképesek, ha az anyától érkeznek, míg mások csak akkor, ha az apától. Nos, az intelligenciáért felelős gének csak az anyai részről működnek.
