A mostani negyvenes szülők alig találkoztak horrorfilmekkel, de ez nem azt jelenti, hogy mi nem lettünk volna kíváncsiak. Dehogynem, és ha csak módunkban állt, akkor meg is néztünk egyet-egyet. Ma már sokkal több inger éri a gyerekeket. Már nagyon fiatalon találkozhatnak az interneten szörfözve nem nekik szánt és való tartalommal. Ehhez pedig társul az is, hogy a televízió és az internet is tele van olyan vámpírtörténetekkel, amelyek attól kelendőek főleg a tini lányok között, hogy romantikus elemek is megtalálhatók benne. A filmben látottak pedig ötleteket adhatnak ahhoz, hogy majdani szerelmi életükben mit tegyenek, hogy ne legyen átlagos, unalmas. És még a vámpírtörténetek nem tartoznak a horror kategóriába, mégis azzal rokon, nem pedig a romantikus filmekkel.

A tinik imádják ezeket a sorozatokat és filmeket nézni, de nem árt, ha a szülő tudatosítja bennük, hogy ez árt finom lelküknek. Egyáltalán nem mindegy, hogy mikortól engedik a szülők, hogy ilyen tartalmat nézzenek a gyerekek. Az pedig ugyancsak a szülőktől függ, hogy a határt hol szabják meg. A gyerekek képesek lennének a televízió előtt eltölteni a napjaikat. Ez régen is így volt, de most, az internet és az okos eszközök használatával még nagyobb a lehetőség, és így ahhoz is, hogy hozzájussanak a nem nekik való tartalomhoz. Nem is biztos, hogy azonnal jelentkezik a rémisztő filmek utóhatása. Akár hónapokkal később is felütheti a fejét a semmiből feltörő agresszió.

Egyes filmek már a legelejétől kezdve lebilincselnek, fogva tartanak, megmozgatják agyunkat, bejutnak a tudatalattinkba is. Pont így van a horrorfilmekkel is. Ha túl korán, túl éretlenül lát egy gyermek horrorfilmet, hat rájuk. Gondoljunk csak bele, hogy némelyik film még egy felnőtt számára is annyira rémisztő, hogy csak az ujjaikon keresztül kukucskálva meri nézni/nem nézni. Még nagyobb hatással lehet a gyerekekre. A horrorfilmekben látott hatások belopóznak gyermekeink agyába, és alattomosan módosíthatja értékrendjüket, negatív hatással lehet életükre. Azonnal jelentkezhetnek a negatív hatások, vagyis nem mer kimenni még a WC-re sem, vagy csak felkapcsolt villany mellett.

A gyerekeknek biztonság kell. Akkor érzik jól magukat, ha biztonságban vannak, ez ösztönös. A horrorfilmek azonban olyan lelki félelmet okoznak, hogy az ijedtség következtében az elalvás, és a sötétben való mozgás is ijesztő.

Horror mindig is volt, van is, és természetesen lesz. A maga nemében az őseink sárkányos története legalább olyan rémisztő volt, mint a ma ránk ható horrorfilmek. Az ilyen történeteknek az a lényege, hogy amíg a filmet nézzük, addig a valóságtól elrugaszkodhassunk. Tudjuk, hogy amit látunk, az nem valós, vagyis a fantázia világába kalauzol. A horrorfilmek azonban felszínre hozhatnak lelkünk mélyen eltemetett részeiből olyan elfojtott szorongásokat, amelyet a film nézése közben újból átélhetünk és ezáltal fel is dolgozhatunk.

Ha tehát megfelelő korban látunk egy horrort, akár még régi feszültségtől is megszabadulhatunk. Ezt azonban csak bizonyos kor után lehet gyermekeinek megengedni.