A szülők legjobb esetben azt érzik, hogy a gyermek születésével váltak igazi családdá. Minden új és mindenki számára. Idő kell, amíg az anya és a baba megszokja egymást, és persze az újdonsült kis család életét össze kell hangolni. Többen már akkor érzik, hogy ezt a csodát többször is át szeretnék-e még élni, vagy sem. Sok anya ugyanis attól tart, hogy egy újabb gyermeket nem tudna ugyanúgy szeretni, az elsőszülöttet. Ez persze nem így van, másik gyermek, sőt több testvér is elfér az anyai, szülői szívben. Az anyáknak nem csak egy gyerekre van kapacitásuk, minden gyerkőc egy újabb szerelem. Egyéntől függ, hogy vállalja, hogy figyelme és szíve megosztottságát, vagy sem.

Ha mégsem egykeként akarjuk gyermekeinket felnevelni, akkor vállaljuk a testvér érkezését. Amikor tényleg meg is érkezik az újabb családtag, akkor a szülők újabb szuperképességeket fedezhetnek fel magukban.

Már az első gyermek születésekor bebizonyosodhat, hogy bizony határaidat feszegeted? Az egykor tartalmas és pihentető alvásokat már hírből sem ismered? Nos, ha több gyermeket vállaltok, akkor jössz csak rá igazán, hogy ezeket a korlátokat még tovább lehet feszíteni. Ha a meglévő kisgyermeked mellé megérkezik az újszülött, akkor találhatod magad olyan helyzetben, hogy az apróságot hordozókendőbe bugyolálva cipeled testeden, hogy minél nagyobb közelséget biztosíts számára, mindezt azért is teszed, hogy mindkét kezed szabad legyen, mert a másik gyermeked körül is aktívan és hatékonyan kell intézkedni.

Azt is megtapasztalhatod több gyermekes anyukaként, hogy bár a testvérek szülei ugyanúgy ti vagytok, és még a nevelés is azonos, mégis a gyerekek között óriási lehet a különbség. Amit az első gyermekednél tapasztaltál, és nála nagyon is jól bevált, az a testvérnél nem feltétlenül, vagy csak részben működőképes.

Az első gyerkőcnél még a legtöbb anyuka nem tudja kezdetekben, hogy a sírás miért van. Minden áron igyekszünk megtalálni a megoldást. Ahogy születnek sorra a gyerekek, akkor jövünk rá arra, hogy nem baj az, ha a kicsi épp sír pont akkor, amikor a nagyobbik gyermek reggelijét készítjük. Már csak azért sem, mert ha időre kell valahová mennetek, de mindent meg kell oldani, akkor néha bizony hagyni kell sírni a kisebbik gyermeket. Mindezt ráadásul már nem vesszük olyan zokon, és nem sírunk együtt a babával.

A többgyermekes életmódhoz is hozzá kell szokni. Habár jóval nagyobb rutinnal kezeljük a szülés és az újszülött körülötti dolgokat, mégis össze kell koordinálni mindent. Ha van is bennünk félsz, hogy egyszerre két vagy több gyerkőccel hogy fogunk boldogulni, néhány hét alatt megszokja az egész család az állapotot és rendszert is lesz már az egészben.

A két vagy több gyermek igényei mások, hiszen másra van szükségük, és mindezt meg is kell valósítani ahhoz, hogy a béke, a nyugodt légkör megmaradjon. Nem kis türelem, figyelem és szeretetre van szükség az anya, a szülők részéről, de az biztos, hogy a gyerekek jó játszótársai egymásnak. Nincs is nagyobb öröme egy szülőnek, amikor azt látja, hogy az idősebb testvér a kicsivel édesen játszik.

Szülőnek lenne maga az életfogytig tartó kihívás, de több gyermekes szülők felfedezhetik olyan oldalukat, amelyet addig nem igazán ismertek.