Az ünnepi ételek megterhelik az ember gyomrát, és a szünetben is érdemes időt eltölteni kint. Télen sokkal korábban sötétedik, így az iskola és munka utáni időben már általában nincs kedve az embernek kint lenni. Örül, hogy haza ér, és otthonában lehet. Hétvégén, vagy az ünnepek ideje alatt, a szünetben azonban délelőtt és délután is meg lehet ejteni a játékos mozgást odakint. Ha a gyermeknek nincsen kortárs játszótársa, akkor a felnőttekben keresi azt, akivel eltöltheti az időt. Szülőként pedig jól tudjuk, hogy ha egy gyermekre időt szánunk, játszunk vele, ráadásul a szabad levegőn, akkor az ilyen örömteli együttlétek teljesen fellazítják a gyermeket, levezethetik felesleges energiájukat. De még a szülőkben, a felnőttben felgyülemlett feszültséget is oldhatja. A mozgásos játékokat nemcsak kint lehet játszani, hanem elegendő tér meglétekor akár bent is. Logikát, koncentrációt, figyelmet fejlesztő játék lehet, ha szabályokhoz kötitek a tapsolást. Beszéljétek meg a szabályokat. Egy tapsolásra le kell guggolni, két tapsolás fél lábon állást jelent, míg mondjuk egy köhintésre el kell hasalni a földön. A kisebb gyerekek is imádják, de a nagyokat is megmozgatja. Lehet utánozni az állatok hangját és mozgását is. A kicsik garantáltan élvezni fogják.

Mindenképp olyan mozgásos játékot érdemes választani, ha bent végezzük, hogy berendezési tárgyainkban, bútorainkban ne tegyünk kárt.

A téli szünet során elő lehet venni a társasjátékokat, amelyeket a család minden tagja használhat. Ha pedig nincs, akkor akár a gyerekekkel együtt készíthetünk saját társasjátékot. Egy tekervényes pályát felrajzolhatunk, feloszthatjuk, a gyerekek pedig kedvükre színezhetik. A kartonlap üres részét is díszíthetik saját illusztrációk, témát is találhatunk ki a társasjátékunknak.

Elkészítitek ezen elv alapján a saját párosítós memóriajátékotokat is, ha nincs otthon. Minden figurából kettőt kell rajzolni, egyforma nagyságú lapra felragasztani, vagy arra felrajzolni és összekeverés után meg kell találni a párokat.

A rajzolás, a gyurmázás, a fűzés még az alkotás élményét is adja, kiválóan fejleszti a kézügyességet, a finommozgást.

Sok játékhoz még csak eszközökre sincs szükség. Elég használni csak a szavakat és máris belevághatunk a barkochbába, vagy a kimondott szó utolsó betűjével fűzhetünk tovább új szavakat.