Abba egyáltalán bele sem gondolunk, hogy a magyar újszülöttek máshogy sírnak fel, és eleve máshogy sírnak a haza babák, mint mondjuk a franciák vagy a németek. Ezt több kutató is vizsgálta és bizonyította. Anyanyelvtől függően a emelkedő vagy süllyedő intonációval sírtak a néhány napos babák.

A várandósság utolsó trimeszterében már hall a magzat. Nemcsak hall, de figyel is. A hallásunk az első, amely magzati korban kialakul. A legfontosabb és leggyakrabban hallott hang természetesen az édesanyjáé. A magzatvízben terjedő hang nem olyan, mintha levegőben terjedőé, így leginkább az intonációt és a dallamit érzékeli és értelmezi. Ezek az intonációs minták már a négy hónapos babáknál rögződnek.

A német és a francia nyelv sokban eltér egymástól. Nem is gondolták, hogy az édesanya beszélt nyelve és a babák sírása között kapcsolat lehet. Azt vélték, hogy a lélegzéssel csökken vagy emelkedik a sírás erőssége, hangja, de a vizsgálatok ezt megcáfolták. Kiderült ugyanis, hogy a néhány napos babák sírása az anyanyelvüknek megfelelő intonációs mintát vesz fel. Talán ez könnyíti meg a saját nyelv elsajátítását is. Mire a kicsi gyerekek elkezdenek beszélni, már megvan az intonációs alapjuk, tehát nem a semmiből épül fel beszédük.

Az újszülöttek sírása anyanyelvüknek megfelelő jellegzetességeket mutat. Azoknál a nyelveknél ez a különbség különösen kiéleződik, amelyek nagyon különböznek hanglejtésükben. Az ilyen tonális nyelvű újszülöttek sírása sokkal változatosabb.

Az újszülöttek, a csecsemők felismerik saját anyanyelvüket, más nyelvektől megkülönböztetik sajátjukat. Ennek vizsgálatára egy „beszélő cumit” fejlesztettek ki, hiszen a babák még nem tudnak kérdésekre válaszolni, de a cumi választ adhat sok kérdésre. Arra alapozták gondolatmenetüket, hogy ha a babák új dolgot, személyt látnak a környezetükben, akkor sokkal intenzívebben cumiznak. Egy magnó bekapcsolásakor beszédhangot hallottak a csecsemők, ilyenkor az apró szájacskák intenzívebben cumiztak. Amikor megszokták ezt az ingert, csökkent a cumizás intenzitása is. Az anyanyelv és egy idegen nyelvű beszédet hallottak a babák, ugyanez volt jellemző. Az egyik nyelvet, vagyis az anyanyelvet előnybe részesítették a másikkal szemben.