Jump to content

„Első sorban gyerekek, nem mozgássérültek”

2015. 01. 22. 11:09

A 11 éves Melissa Shang izomsorvadástól szenved, ami eddigi élete során is már számtalan kihívás elé állította. A kislány azonban nem hagyja, hogy korlátozott lehetőségei szabjanak irányt életének. Testvérével együtt azt a szándéka, hogy felhívja az emberek figyelmét arra, milyen is valójában mozgáskorlátozottként élni.

A lányok figyelemfelhívó kampánya tavaly kezdődött, amikor azt kérvényezték az American Girl-től, hogy az Év Babája lehessen mozgáskorlátozott.

Az’Amerikai Lány’ babákat ugyanis egy külön kis könyvecskével együtt árusítják, amiben leírják, hogyan küzdött meg a baba a nehézségeivel, hogyan kerekedett felül balsorsán. A két kislány, Eva és Melissa azt remélte, ha az idei Amerikai Lány baba mozgáskorlátozott lesz, akkor szélesebb körben el tudnák mesélni a gyerekeknek, milyen is az élet egy kerekesszékben élő társuknak.

Ám annak ellenére, hogy több, mint 140.000 aláírást gyűjtöttek össze a tervükhöz, az Amerikai Lány gyártója nem válaszolt kérvényükre, majd később úgy döntött, a 2015-ös baba egy vállalkozó szellemű péklány lesz.

A lányokat azonban ez nem akadályozta meg, hogy véghezvigyék eredeti tervüket. Eva és Melissa nekigyűrkőzött, és regényírásba fogtak, könyvük főszereplője pedig egy fiatal lány, izomsorvadással.

-Mivel az Amerikai Lány nem ígérte meg, hogy elmeséli egy mozgássérült lány történetét, úgy gondolom, akár én is megírhatom a könyvet. –mesélte Melissa terveit a sajtónak.

-A mozgáskorlátozott lányoknak ugyanolyan álmaik és érzéseik vannak, mint a többieknek. Még akkor is, ha kerekesszékben ülünk, vagy nem rendelkezünk ugyanolyan fizikai adottságokkal, belül olyanok vagyunk, mint a többi lány. El lehet mesélni egy történetet, aminek a főszereplője kerekesszékben ül, úgy, hogy a gyerekek kapcsolódhassanak hozzá. Hiszen azok a gyerekek is, akik éppenséggel fizikai hátrányokkal küzdenek, elsősorban nem mások, mint gyerekek.

Eva mindezt kiegészíti saját gondolataival:

-Azt hiszem, ha az emberek ránéznek egy mozgáskorlátozott gyerekre, nem látnak mást, mint egy sajnálnivaló esetet csak azért, mert a médiában ez a kép alakult ki róluk. Tudom, hogy amikor az utcán sétálunk és az emberek az együttérzés és a kíváncsiság egyfajta keverékével megbámulják Melissa kerekeszszékét, az azért van, mert egyszerűen nincsenek hozzászokva ehhez, és úgy gondolkodnak a mozgássérültekről, mintha ők alapvetően mások lennének. Pedig a húgom minden egyes nap bebizonyítja az iskolában, és az Amerikai Lány petíciójával is ezt tette, hogy a mozgáskorlátozott gyerekek is képesek megváltoztatni a világot, úgy, ahogy mindenki más is.

(Mic, kép: sew-dolling.com)