Jump to content

Mi befolyásolja az iskolai klikkek kialakulását?

2014. 11. 13. 11:09

Könyvekből, filmekből, vagy akár a valódi életből ismerős lehet a helyzet: az iskolában zárt csoportok, azaz klikkek alakulnak ki a „menő lányokból”, vagy a „vagány fiúkból”, akik aztán nem szívesen engednek be másokat maguk közé. De vajon minden iskolai közösségben ugyanúgy kialakulnak ezek a zárt klikkek? Egy kutatás azt állítja, ez sok tényezőtől függ.

Egy friss kutatás azt állítja, nem minden iskolában alakulnak ki egyformán klikkek, és ezért nem is mindenütt okoznak gondot. Hogy mekkora rá az esély, az függ az intézmény méretétől, szervezeti felépítésétől, vagy akár a tudományos légkörétől is.

A szociológia magyarázata szerint klikkek rendszerint azért formálódnak, mert az emberek vonzódnak a magukhoz hasonlókhoz mind nem, etnikum, gondolkodásmód, illetve társadalmi osztály szempontjából. Ezt a jelenséget hívjuk homofíliának.

Daniel McFarland oktatásügyi professzor szerint a klikkesedés jelensége sokkal inkább megjelenik nagyobb iskolákban, illetve azokban az intézményekben, ahol a diákokat nem fogják szigorúan a tanulmányi választási lehetőségeiket illetően.

-Azokban az iskolákban nagyobb a klikkesedés kialakulásának esélye, ahol a diákok nagyobb szabadságot élveznek a feladatok elvégzésének módjaiban, ahol több különóra van, ahol nagyobb a választási lehetőségük a potenciális barátokat illetően, vagy ahol maguk határozhatják meg, hogy az osztályteremben hová üljenek.

A kutatás elvégzésére McFarland-et egy barátaival folytatott beszélgetés ihlette, amelyből kiderült, mindenki másképp emlékszik vissza saját kamasz éveire az iskolában. Ezért arra volt kiváncsi, vajon mi az oka, hogy az egyik intézményben kemény, átléphetetlen határú klikkek alakultak ki, míg másutt nem volt példa erre a jelenségre.

A kutatás során két vonalon vizsgálták a kapcsolatokat: osztály-, illetve iskolaszinten, mindezeket pedig két egymástól igencsak eltérő intézményben. Az első egy hagyományos, főleg fehér tanulók által látogatott amerikai középiskola volt, a másik ellenben egy nagy amerikai város zűrösebb környékén található iskola, ahová különböző etnikumú diákok jártak.

A többrétegű kutatás során McFarland és csapata megállapította, hogy a kevésbé rugalmas felfogású iskolákban a tudományos érdeklődés és a közös elfoglaltságok a fő mozgatórugói a csoportok kialakulásának. A kisebb iskolákban pedig, mivel kevesebb volt a potenciális barátokat illetően a választási lehetőség, kisebb volt az esélye is a klikkek kialakulásának.

A kutatás üzenete a professzor szerint az, hogy az iskolák szervezésével és kialakításával jelentősen befolyásoljuk a klikkek létrejöttének lehetőségét, illetve a tanároknak is sokkal nagyobb hatása van ezekre a folyamatokra, mint gondolnák.

Az olyan iskolákban, ahol arra bíztatják a diákokat, hogy ne a hovatartozás, a nemek, vagy a társadalmi osztály alapján, hanem a közös érdeklődési körök mentén alakítsanak ki kapcsolatokat, csökkenteni lehet a klikkesedéssel járó gondokat.

(New Republic, kép: playbuzz.com)