- Nincs rá ideje – valahogy mindig sikerült arra eszmélni a játék hevében, hogy „már túl késő”, gyerünk-gyerünk. Manapság már óvodás korban is zsúfolt egy gyerek programja, ovi után jönnek a különórák, az iskola még keményebb. Négyig bent, sok a házifeladat, még több különóra. A szülő nyilván meg akarja kímélni a gyereket a további kötelezettségektől.
- Egyszerűbb, ha én megcsinálom – való igaz, hogy míg én pikk-pakk elpakolok mindent, gyerekestül ez jóval hosszabbra nyúlik. Sokakat hallottam már panaszkodni, hogy ha a csemete is beszáll a főzésbe, mennyivel több takarítással jár. Ha a takarításba is beszáll, az még egy takarítást jelent.
- Úgyis elfelejti, folyton figyelmeztetni kell, akkor meg nyafog. Megint egyszerűbb, ha megcsinálom én.
Node kérem szépen, milyen fiúkat és lányokat nevelünk így? Egy este elpakolok, az még oké. De már hat éve teszem ezt, minden este. Elég. Olyan keveset várunk el tőlük, hogy rossz nézni, mennyire gyámoltalanok tudnak lenni, ha valami hasznosabb dologról van szó, mint a közösségi oldalon postolni. Szerintem minden gyereknek, akármilyen megterhelő is a sok iskolai elfoglaltsága, legyen rendszeres szerepe a házimunkában. Mert önállóságra tanít és fontosnak érzi magát. Sőt, azok a gyerekek, akik otthon részt vállalnak a közös feladatokban, nagyobb a felelősségérzetük a közösség ügyei iránt, és másoknak is többször segítenek majd.
Megoldások:
1. Kapjon kisebb, testhezálló, gyorsan elvégezhető feladatot a tanévben, hogy aztán nyáron jobban kivehesse a részét a házimunkából. Ha hosszabb távon gondolkodom, én is képes lettem volna hamarabb az órára nézni és hagyni időt a közös pakolásra.
2. A legtöbb vezető ugyanezért bukik bele a delegálásba, mert nincs ideje és energiája kiosztani a feladatokat, majd nincs türelme elviselni, hogy az nem olyan lesz, mintha ő csinálta volna meg saját maga. A beosztottak értéktelennek és motiválatlannak érzik magukat, a vezető pedig elégedetlen. Minél korábban vonod be a gyerkőcöt, annál gyorsabban jut el odáig, hogy szinte jobb lesz, mint te. Természeti népeknél 6-7 évesek főznek a teljes családra, van remény. Nem a gyerek képességein múlik, hanem, hogy hagyod e próbálkozni, vagy mindig kikapod a kezéből a porrongyot, amivel csak elveszed a kedvét a segítéstől.
3. Igen, a gyerekeknek rengeteg fontos dolgot kell megjegyezniük, hogy melyik focis kártyát akarják elcserélni, vagy hogyan lehetne leleplezni az iskola képzeletbeli rablóját. Aktuális érzelmi túlfűtöttségük miatt folyamatosan változhat, hogy éppen miért lelkesednek. A nagyfiús-nagylányos kötelességeikre könnyebb őket figyelmeztetni, ha a szobájuk falára, vagy a hűtőre kihelyezzük az egyes feladatoknak megfelelő szimbólumok rajzát.
Érdemes hosszú távon gondolkodni. Ha ma mindent te csinálsz meg egyedül, könnyen lehet, hogy így lesz 10 év múlva is. Érdemes jó korán elkezdeni, hogy rutinná váljék, mint a fogmosás. Ha már hoztunk egy döntést arról, kinek mi a feladata a családban, igyekezzél a lehető legkevésbé felügyelni a folyamatot. (Csak úgy titkon, félve kérdezem, hogy a páromnál, vajon működne e mindez?)
Pethő Orsolya, pszichológus
További nevelési tanácsok: www.kolyokszerviz.hu
