A mindenevő kifejezés arra utal, ami a szavak jelentéséből is ered, vagyis hogy lényegében bármit elfogyaszt. A mindenevő fajok megehetik a halat, a rovart, a növényt, a húst, de még a dögöt is. Nem azt jelenti, hogy meg is teszik, de mint lehetőség adott, fogazatuk alkalmas minden megrágására. Az ember is mindenevő, de kevés embert látunk a réten legelészni. Más fajok is mindenevő besorolásúak, de egyes táplálékot csak akkor fogyasztanak, ha az éhség arra kényszeríti őket. Ha lehetőség adódik jobb, táplálóbb élelmet elfogyasztani, természetesen azt eszik, nem azt, amely nem a foguk alá való. A táplálkozási szokások közötti határvonal nem olyan éles, és sokszor elmosódik amiatt, hogy az adott élőhelyen milyen a tápanyag lelhető fent. A ragadozó állatok fő tápláléka a hús, azonban olykor növényeket és gyümölcsöket is elfogyasztanak. A legelésző növényevők is elfogyasztanak rovarokat, férgeket. Amiből bőség van, de csak az év bizonyos szakában, akkor előfordul, hogy bármelyik táplálkozási szokáshoz tartozó átáll arra, amely bőséget kínál. Így sáskajárás idején még a félelmetes ragadozó is szívesen lakmározik a rovarokból.

Az ember mindenevő, de nagyban függ táplálkozási szokása attól, hogy milyen az élőhelye, így táplálkozási forma igencsak eltérő lehet. Egyes emberi törzsek pedig szélsőséges táplálkozási szokást vezettek be. Más kultúrákban szinte a húsfogyasztás teljes hiánya figyelhető meg. Magvak, zöldségek és gyümölcsök és az állatok adta tejtermékek tartoznak fő táplálékul.

Vegetarianizmus ott alakulhat ki, ahol fejlett mezőgazdaság létezik és a természeti és társadalmi feltételek is adottak. A Föld egyes részei ebből alapjában véve teljesen kiesnek. Az eszme nagy valószínűséggel Indiából származik, hiszen az ott élők a hatodik században szinte biztosan kihagyták étrendjükből a húst, és növényi táplálékot vettek magukhoz. Aki fogyasztott húst, az tehetős volt. A csak növényi tápanyag fogyasztása egyes kultúrákban és a vallás szorosan összefügg egymással. Amíg egyes vallási irányzatok követői valóban nem fogyasztanak húst, mások, ha keveset is, de húst is esznek a növények mellett.

A vegetarianizmusnak többféle irányzata van attól függően, hogy a növények mellé még milyen más, nem növényi élelmiszert fogyaszthatnak. Az ovo vegetáriánusok esznek még tojást is, az ovo-lakto vegetáriánusok pedig tojást és tejtermékeket is. A veganizmus hívei csakis és kizárólag növényekkel táplálkoznak. Az igazán szigorúan vett vegetarianizmust követők még csak a sajtok fogyasztását is mellőzi, hiszen az is állati eredetű enzimeket tartalmaznak.

Nemcsak mint irányzat, hanem az anyagi helyzet is sokakat kényszerített vegetarianizmusra Európában. A húsfogyasztás a nemesek kiváltsága volt. A hódító törzsek megjelenésével új, vadászó, zsákmányoló életmód kezdett kialakulni, amely ma is uralkodik. A középkorban már nagyjából azonos mennyiségben fogyasztottak Európában húst, növényeket, kenyeret és bort is.

Egy biztos, hogy ha belátnánk a vágóhidak falai között történtekre, akkor legtöbbünk eldobná a húst. Talán soha többé nem gondolkodnánk húsevésen, vagy ritkáznánk ezen alkalmakat.