A pünkösdi ünnepkörnek egyik neves napja az áldozócsütörtök, amely a húsvét után követő negyvenedik nap. Erre a napra tűzték ki az évente egyszer történő áldozást is, sőt, gyerekek elsőáldozásának is gyakran ez volt a napja.

A pünkösdöt a húsvét utáni ötvenedik napon tartja a keresztény egyház. Ez egy mozgóünnep, amely azt jelenti, hogy nem minden évben ugyanarra a napra esik. A pentékoszté, azaz a görög ötvenedik szóból származik a pünkösd elnevezése, ekkor szállt le a Szentlélek az apostolokra Jézus Krisztus mennybemenetelét követően. Pünkösd az egyház születésének napja is, mert amikor Mária és az apostolok összegyűltek, hatalmas szélviharral és lángnyelv alakjában megjelent a Szentlélek. Péter prédikációba kezdett, amelyre többen felfigyeltek, meghallgattak és sorra tértek meg az emberek. A pünkösdi ünnepkör során eljött a Szentlélek, Jézus Krisztus megváltó cselekedetének gyümölcseként megalapították az egyházat és megkezdődött az a munka, amellyel ma is az egyház tagjaivá válnak az emberek.

„Amikor pedig eljött pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy ahogy a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.” /Apostolok cselekedetei 2,1-5/

A pünkösdi ünnepkör köré népszokások is kialakultak, ilyenkor választották és választják meg a mai napig több helyen a pünkösdi királyt. Különböző próbákat kell a település fiataljainak kiállniuk, és aki nyer, az egy évig „uralkodhat” a többiek felett, fejére teheti a pünkösdi koronát is. Ha pedig királyt választottak, akkor királynét is. Megválasztásuk után körmenet formájában járták végig az egész falut. Hazánkban a XVI. századból maradt fent írásos nyoma a pünkösdi királyválasztásról.

A néphit azt vallotta, hogyha pünkösd napján szép az idő, akkor az idei bortermés is jó lesz. A pünkösd hajnalán született gyermek szerencsés lesz egész életében. Bizonyos babonák arra szolgáltak, hogy minél bőségesebb legyen a termés, az állatok több tejet, tojást adjanak.
Ekkor tartják minden évben a csíksomlyói búcsút is, amely kiemelkedő esemény.