Jump to content

Sterilizáció önköltségen

2014. 09. 01. 12:54

Nem biztos, hogy mindenki tudja, 2014. márciusától újra megszigorították a női és férfi sterilizáció feltételeit. Az emberi jogvédő szervezetek szerint Európában szinte egyedülálló a bekeményítés.

Már 2006 előtt is szigorúnak számított a hazai sterilizációs rendszer, aztán egy engedékeny időszak után 2014. március közepétől Magyarország ismét egyike azon országoknak, ahol a legszigorúbban szabályozzák a művi meddővé tételt. Családtervezési indokkal csak azok kérhetnek ilyen célú orvosi beavatkozást, akik már elmúltak negyvenévesek vagy legalább három, vér szerinti gyerekük van. Ezen kívül csak egészségügyi indokkal végezhető el a pete- vagy ondóvezetékek elkötése. A jogszabály nem tesz különbséget férfiak és nők között, mindkettőre ugyanazok a kitételek érvényesek. Viszont még azoknak is önköltséges a műtét, akik megfelelnek a feltételeknek.

Tegyünk egy sétát a múltba, 2006-ban alkotmánybírósági határozat mondta ki, hogy a vállalt gyerekek számáról szóló döntést nem lehet korlátozni népesedéspolitikai vagy más absztrakt, egészségvédelmi célokkal. Ezért új jogszabály született, így Magyarországon minden nagykorú állampolgár szabadon dönthetett arról, hogy a fogamzásgátlásnak ezt a módját választja. Azaz a magyar jogszabályok lehetővé tették, hogy akár egy 19 éves személy is véglegesen döntsön arról, akar-e gyereket vagy nem. Az írásban tett nyilatkozat után a törvény kötelező várakozási időt szabott meg, ez 26 év alatt kétszer hat hónap, 26 év felett kétszer három hónap volt. Ennek most vége.

2013. március 15-től véget ért a szabad önrendelkezés kora, mert még a korábbinál is jobban megregulázták a gyereknemzésről örökre lemondó embereket. A szigorítás azért is érthetetlen, mert a számokat figyelembe véve „ilyen liberális szabályozás mellett is” kevesen éltek ezzel a lehetőséggel. 2009 és 2013 júniusa között összesen 44 férfin és 817 nőn végeztek el művi meddővé tételt családtervezési céllal. És az utóbbiak közül csak 59-en voltak 30 évnél fiatalabbak. Azt, hogy ez milyen alacsony szám, jelzi, hogy ugyanebben az időszakban orvosi javallatra – amikor egy gyógyító-megelőző eljárás miatt volt szükség rá – 5585 nőn végezték el a beavatkozást. És ebbe persze beletartoznak azok az esetek is, amikor a páciens az orvosával négyszemközt meg tudja beszélni a műtét szükségességét, ha értik a finom célzást. Így most a szigorításnak köszönhetően nagy valószínűséggel nőni fog az egészségügyi indokkal végzett elkötések száma, amivel csak a hálapénz rendszerének virágzását segíti elő az új hivatalos rendelkezés.

Hogy zajlik a női sterilizációs műtét?

Régen az egész hasfalat feltárták, ami heges varratot hagyott maga után, ma a laparoszkópos beavatkozásnak köszönhetően kétrészes fürdőruhában sem látható a nyoma. A köldökön egy centiméteres kis sebet ejtve érik el a petevezetékeket, amelyet kissé morbidan fogalmazva: megsütnek (coagulálnak). Ezzel átjárhatatlanná teszik az addig jól megszokott utat a petesejtek számára. A petesejtek ettől kezdve szépen felszívódnak, nem okoznak gondot. Mindez a hormonháztartást abszolút nem érinti, nem eredményezi és nem hozza idő előtt el a klimaxot. Bár egyes szakemberek szerint egyeseknél „petevezeték-lekötés utáni szindróma” léphet fel, mert a petefészkek megváltozott vérellátása miatt erősebb menstruációs görcsök, rendszertelen ciklusok alakulhatnak ki. A műtét bizonyos mértékig védelmet nyújt a petefészekrák ellen is. A beavatkozás a libidóra sincs negatív hatással, sőt, inkább pozitív változást hozhat, mert sokan ezek után felszabadultabban élvezik az együttléteket. Az orvosoknak kötelességük minden művi meddővé tételre vállalkozó nő figyelmét felhívni, hogy még ezek után is megmaradhat egy százalék a teherbeesésre.

(fotó: pecsma.hu)