Az ilyen őszi, hűvös, frontos idő még inkább megviseli a szervezetet. De nem csak a mostani időjárás, hanem általában, ha nagy változás következik be a levegő hőmérsékletében és mellé még a páratartalom is magas, hamarabb szenvedhet valaki stroke-ot, vagyis agyérgörcsöt. A stroke nem más, mint egy átmeneti, vagy akár véglegessé váló agyi funkciókárosodás, amely hirtelen alakul ki és az adott agyi terület vérellátása lecsökken, esetleg meg is szakad. Leggyakrabban vérrög akadályozza a vér áramlását, de az ér görcsös összehúzódása is lehet a ludas.

Lehet nem is tudtad, de a melegebb levegő, az enyhébb idő sokkal kisebb veszélyt jelent a stroke-ot kapott betegre, a túlélési esélyei is sokkal jobbak és a felépülés is gyorsabb lehet. Miért veszélyesebb a stroke-ra a hűvös idő? Az egész szervezetünkre hatással van a hideg, hiszen összeszűkülnek az erek, ezáltal megnövekszik a vérnyomás.
A hűvösebb idő hatására a vérlemezkék könnyebben összetapadhatnak, amely a trombózis, vérrögképződés kockázatához vezethet. Nemcsak a hideg, de a hőmérséklet nagyfokú ingadozása is ilyen hatást gyakorol a szervezetre, vagyis akár agyérgörcs okozója is lehet. Sokan nem tekintenek veszélyforrásként az időjárásra, pedig mára már kutatásokkal is alátámasztották, hogy ez is lehet az egyik tényezője a stroke kialakulásának.

A stroke leggyakoribb fajtája az iszkémiás agyérgörcs, amelyet egy vérrög okoz úgy, hogy az agyban a vér áramlását elzárja. A magas páratartalom és a napi hőmérsékletingadozást találták közösnek akkor, amikor százezernél is több amerikai, stroke-ot átélt beteg adatait vizsgálták. A stroke betegek 80%-a iszkémiás stroke-ot szenved.
A stroke kialakulása után ezek a leggyakoribb tünetek: beszédzavar, a végtagok elgyengülése az egyik oldalon, féloldali látásvesztés, a test egyik felének zsibbadása, esetleg érzéketlensége, szédülés, hányinger, zavartság, egyensúlyzavar. Iszkémiás stroke esetében azonnal cselekedni kell, ha van rá mód, ugyanis ha nem telt el három óránál több idő, akkor a vérrögöket kémiai szerekkel fel lehet oldani és a vér útja ismét szabaddá válik. Sajnos nem minden esetben érkezik azonnali segítség, így ha az agyban fellépő oxigénhiány nem szűnik meg, akkor a sejtkárosodást nem lehet visszafordítani, amely bénuláshoz, fogyatékossághoz, esetleg halálhoz vezet.

(Kép forrása: sciencealert.com)