Nemcsak a tested van mozgásban, hanem az agyad is. Cikáznak agyadban a gondolatok, hogy melyik munkafolyamat után melyik másikba kezdj bele. Nap végére persze, hogy alig állsz a lábadon. Csak lezuhanyzol, bedőlsz az ágyba és már alszol is. Reggel mégis úgy ébredsz, mintha nem is aludtál volna. Meggyötörtnek érzed tested és lelked egyaránt. Csak álmodozol arról, hogy egy nap ki sem mozdulsz otthonról, bekuckózol és olvasol egy izgalmas könyvet. Az is csak álom szintjén van, hogy kimozdulj egy kicsit otthonról pihenés, szórakozás miatt. Csinálod a rendet, igazgatod a családot, megállod a helyet a munkahelyen, otthon és mire észbe kapsz, ebben a körforgásból áll az életed. Egy mókuskerék.

Már nem ismered azt a fajta fáradtságot, amely jóleső érzéssel tölt el, mert valamit elintéztél, sokat dolgoztál érte, de sikerült, mi több, jól sikerült. Valami szépet alkottál, hagytál magad után. Ha nem is dicsér meg senki, de jó ránézni arra, amit elvégeztél. Ez örömmel tölt el. Nos, amiben te vagy, az már nem ez a fajta jóleső fáradtság, mert nemcsak a tested fáradt, hanem a lelked is.

Ez az a fajta fáradtság, amelyet érzel magadon, és egyre többször érzed, de a mókuskerék csak pörög és pörög. De állj meg egy pillanatra, és gondolj csak bele, hogy ezt a pörgést te is tudod leállítani. Bármennyire azt hiszed, hogy a körülmények alakítják így az életed, csak részben igaz. Azonban nem muszáj a világ terhét magadra vállalnod. Ehhez csupán annyi kell: NEM. Egy szócska, amelyet mégis olyan nehéz kimondani akkor, amikor már annyira megszoktad és életed része.

Te vagy az, aki nemcsak szeretnél másokon segíteni, de meg is teszed. Te vagy az, aki más baját is cipeli, és ez nemcsak fizikai, hanem lelki teher lehet, amely ugyanúgy kiszipolyoz. Az már egy nagy lépés, ha erre rájössz, és az is, ha idegenek baját nem veszed magadra. De még akkor is ott van a családod. Nos, az ő dolgaikat sem kell neked megoldanod helyettük. Sőt! A gyermekeidet is akkor engeded ki jól az életbe, ha nem te képviseled a gyermek eszét és erejét, hanem annak hátterét megteremted, hogy a benne rejlő mindenféle jót kihozza magából.

Ne hagyd, hogy a párkapcsolatodra is rátelepedjen a mindent megoldás terhe. Azért vagytok együtt, hogy egymást erősítsétek, és a problémák ugyanúgy közösek, mint az örömök. Engedd, hogy a párod segíthessen. Lehet, hogy meg vagy győződve, hogy mindent csak te csinálsz, azonban nem is biztos, hogy észreveszed: segítene, csak annyira magadénak tudsz minden feladatot, hogy nem engeded neki. Aztán ott vannak a barátok, és az ő életük. Hallgasd meg őket, legyél ott nekik jóban és rosszban egyaránt, ez a legtöbb, amit nyújthatsz számukra, de jusson eszedbe, hogy az nem a te életed. Nem kell és nem is szabad helyettük megoldani az életüket. A tiéddel is neked kell foglalkoznod. Ehhez azonban magadra kell figyelni, és magadra kell találni.