Az őszinte és igaznak megélt szerelem érzésekor nem gondolkodunk azon, hogy párunk nem szeret, esetleg másnak is csaphatja a szelet. Ha biztosak vagyunk saját érzéseinkben és az irántunk táplált szerelemben is, akkor a féltékenység nincs jelen. Legalábbis így lenne a jó, viszont akkor túl egyszerű lenne az élet. Márpedig sokan szeretik bonyolítani az életet, és a párkapcsolatukat féltékenységgel mérgezik.

Bizony, a féltékenység igazán romboló hatású tényező. Amikor valaki féltékeny, akkor saját kisebbrendű érzését vetíti ki. Bizalmatlanság, szorongás és harag uralkodhat el abban, akinek gondolata folyton akörül forog, hogy párját egy másik személy miatt elveszítheti.

A féltékenység már gyermekkorban megmutathatja magát. Egyes gyerekek azt is nehezen élik meg, ha a szüleik egymásnak puszit vagy csókot adnak. Nemcsak gusztustalannak tartják ezt, hanem a féltékenység is megnyilvánul abban, hogy az ellenkező nemű szülőt szeretgetni látják. Márpedig a féltékenység magja mindenkiben benne van. Akkor kezdi felütni igazán a fejét, ha olyan mintát láttunk otthon is, vagyis szó volt megcsalásról, féltékenységről, vagy ha már saját bőrünkön tapasztaltunk azt, hogy párunk másnál is kereste a szeretete, a szexualitást.

A féltékenység frusztráló annak is, aki benne van. Mindennapjait szorongással teli éli, mert azon kattog az agya, hogy mikor hagyja el párja, vagy mikor jelenti be, hogy mást szeret. Még ha semmi sincs a háttérben, a mindig szorongó és féltékenykedő partner megfojthatja a kapcsolatot. A kiegyensúlyozatlannak ítélt helyzet, az állandó kétely és bizalmatlanság váltja ki a féltékenységet, amelyet csitítani szükséges, ha a kapcsolatot meg szeretnénk menteni.

Mint minden kapcsolatnak, a párkapcsolatnak is őszinteségre kellene alapulnia. Ha ez nincs meg, akkor lényegében semmi sincs. Mindenképp szükséges a jó kommunikáció, de ha kérdések merülnek fel bennünk, akkor még fontosabb őszinte beszélgetésbe mélyedni. Nem csak a saját sérelmeinkről, félelmeinkről kell beszélni, hanem engedjük, hogy a másik fél is kimondja a benne lévő gondolatokat. Tegyetek fel egymás számára fontos, a kapcsolatot érintő kérdéseket, hogy tisztán lássatok.

Egy jó és mély beszélgetésre nem csak akkor legyen igény, ha valamilyen probléma üti fel a fejét. Időt és energiát kell arra szánni, hogy ápoljuk magánéletünket is. Mint ahogy a barátságot is csak a kölcsönös érdeklődés és törődés árán lehet megtartani, úgy a szerelmet is. Ha nincsenek közös élmények, akkor egyre kevesebb dologról lesz beszélgetni való, így előbb vagy utóbb elveszíthetjük egymást. A megcsalás és féltékenység pedig eluralkodhat a kapcsolatban. Még csak nem is szükséges nagyban gondolkodni. Elég, ha kellemes, kettesben töltött vacsorával kedveskedtek egymásnak, és olykor egy közös séta is összehozhatja a párokat, ráadásul számos dolgot meg lehet közben beszélni. Ezekből az apró élményekből kellene minél több.

Mindenkinek igénye lehet kicsit egyedül lenni, magával foglalkozni. Biztosítsuk ezt úgy párunknak, amikor igénye van erre a magára fordított időre, és semmilyen pluszt nem kell abba beleszőni. A kapcsolat minősége a bizalmon és az őszinteségen alapszik.