Milyen romantikus egy vacsora közben átbeszélni a napi történésket. Nem kell ahhoz különleges alkalom, de még csak különleges történés sem, hogy a párok beszélgessenek. Jó érzés, ha a szerelmünk megbízik bennünk és megosztja velünk gondolatait. Ilyenkor tényleg az érezzük, hogy a másik fél közel áll hozzánk. Joggal feltételezhetjük az ellenkezőjét, ha a párkapcsolatban nem működik jól a kommunikáció. Az, hogy a párunkkal meg tudunk mindent beszélni, az nem jelent egyet a mindig teljes egyetértéssel. Kisebb, de akár nagyobb viták is tudnak kerekedni még az olyan párok között is, akik a legnagyobb szerelemben és békességben élnek. Az összecsapások ugyanis nemcsak jók, de szükségesek is.
Mint már arról írtunk, egy jól működő párkapcsolatban nagy szerepe van annak, hogy mindent meg tudjunk beszélni a társunkkal. Lényegében ez is egyik szempontja annak, hogy pont azt az embert választottuk magunk mellé. Ha a beszélgetések már a legelején nem jók, döcögősek, sok az eltérés a gondolkodásban is, akkor nem lehet közös ösvényre lépni. Ám még a sok közös gondolat, hasonló érdeklődési kör ellenére sem értünk együtt mindig párunkkal, ahogy ők sem értik mindig a mi gondolatainkat. Ilyenkor összecsaphatnak az indulatok. Amikor már huzamosabb ideje együtt van egy pár, akkor felmerülhetnek problémák is, és bizony olykor nagyon nehéz az érzelmeket kordában tartani, így veszekedésbe torkollhat a beszélgetés. A lényeg, hogy felismerjük azt a pontot, amikor megálljt kell parancsolni, még mielőtt túlzásokba esnénk. Az ilyen túlzott vehemencia arra készteti a másik felet, hogy védekezzen. Egy veszekedős helyzetben sokszor nem is koncentrálunk arra, hogy mit mond a másik, hanem sokkal inkább azon gondolkodunk, hogy mivel vághatnánk vissza, mivel védjük meg magunkat. Márpedig, ha mi ordítunk a párunkkal, hasonlóan fog cselekedni. Nem azt jelenti, hogy mindig egyetértően kell bólogatni és helyeselni, szükség van a véleménykülönbség kinyilvánítására, még ha az veszekedéssel is fog járni. Éppen csak arra van szükség, hogy a megfelelő időben megálljt parancsoljunk a veszekedésnek. Rendben, ezt is tudjuk, hogy mindent mértékkel kellene tenni, de amikor elkap a hév, igen nehéz fékezni magunkat. Az elmélet és a gyakorlat tehát messze állhat egymástól. Mielőtt a másik fejéhez vágunk csúnya dolgokat, inkább azt kellene higgadtan tisztázni, hogy mi az, ami számunkra fájó, kellemetlen. Lehet, hogy nincs is tudatában annak, hogyan érint minket néhány szava, cselekedete. Érdemes elkerülni az általánosítást, és ha már veszekedésre kerül sor, akkor az adott tevékenységet kritizáljuk, ami tényleg rossz, ne pedig társunk fizikumát, személyét.
A veszekedések szükségesek is a párkapcsolathoz, de hogy igazán hatékony, célját elérő legyen, megtehetitek azt meztelenül is. Védtelenebbnek, kiszolgáltatottnak érzi magát az ember és sokkal hajlamosabb tompítani a hangerőn, valamint kompromisszumkészek az emberek pucéran és akár jó is lehet a vége a meztelenkedésnek. Az édes megbocsájtás.
