Azt hinnénk, hogy a magányos ünneplés annyira megviseli a lelkeket, hogy nem bírják a gyötrelmet és így többen véget vetnek életüknek. Csakhogy nem is a karácsonyi, vagyis téli időszakban dobják el többen életüket, hanem tavasszal.
A tavasz az újjászületés ideje. A szürke, hideg télben örömet jelent egy olyan ünnep, mint a karácsony. A lelket megmelengető találkozások, családi szokások lezajlása után két hónapon keresztül csak a hideg, a korán sötétedés, a hétköznapi teendők várnak ránk. Alig várjuk, hogy a tavasz lépjen elő. Tavasszal ugyanis az emberek lelke felfrissül, megújul, újjászületik, az emberi érzelmek is felerősödnek. Ahogy a természet is ébredezni kezd téli álmából, úgy az ember biológiai órája is felébred. A hormonok termelődése és hatása megváltozik. Energiaszintünk is megnövekedik, amely sokszor olyan szintű, hogy azt nehéz kordában tartani. A tavaszra fel kell készülni. Téli időszakunk java otthonunkban zajlott, de ahogy zsigereinkben érezzük a tavasz közeledtét, úgy kezd bennünk tombolni a felgyülemlett energia. Ha azt nem tudjuk megfelelően kontrollálni, akkor ez az energia nemhogy kirobbanó formába hozna minket, hanem eluralkodhat rajtunk a tavaszi fáradtság.
Amikor kezd nyílni a természet, csicseregnek a madarak, megjelennek a rügyek, az apró kis virágok, végre újból apránként színesedni kezd a táj. Mégis eluralkodhat bennünk az érzelmi diszkomfort, reménytelennek érezhetjük életünket, eluralkodhat felettünk a reményvesztettség. Azt hittük, hogy télen, decemberben, karácsony környékén több az öngyilkosság? Tévedtünk, ugyanis az élet önkézzel való végetvetés gyakoribb tavasszal.
Kutatások témáját is jelenti ez a trend. Sokan az időjárást okolják azzal, amiért tavasszal sokan követnek el öngyilkosságot, mások a társadalmi kapcsolatok mélységében és összefüggéseiben látják a magyarázatot.
Tavasszal egészen kinyílik a világ. Télen leginkább arra vágyunk, hogy otthonunkban, jó melegben lehessünk. A napos órák száma is jóval kevesebb téli időszakban, mint akkor, amikor az idő kezd nyílni. Tavasszal már nyúlnak a nappalok is, jobb az idő, a nap is melegít már kicsit, így sokkal több időt tölthetünk a szabadban, emberek társaságában. A reményveszettség érzésével küzdő, öngyilkossági hajlamot mutatók számára ez az időszak azért veszélyesebb, mert ilyenkor megnő az emberekkel való kapcsolatok lehetősége, ám ennek ellenére az elszigeteltség érzése mégis bennük él. Amíg mások élvezik a tavaszi napsütést, társadalmi érintkezéseket, addig a magát magányosnak és életét reménytelennek érző számára ez az izoláltság továbbra is fennáll. Aki depresszióval küzd, de a tavasznak köszönhetően az energiaszint növekszik, olyan sok lehet a labilis személynek, amit nem képes elviselni.
A tavaszi lázzal tehát érdemes foglalkozni, nem mindegy, hogy a jót vagy a rosszat hozza ki belőlünk. Ahogy nyílik a természet, annak lüktetését felvéve tegyünk rendet magunk körül. Egy nagytakarítással sok haszontalan holmitól megszabadulhatunk, pont így van a lelkünkkel is.