A medencealapi izmok kívülről láthatatlan, alakot nem formáló, de fontos funkciókat betöltő izomrétegek. Egészségükön, erőnlétükön sok múlik, hiszen ezek a farokcsigolyától a szeméremcsontig és a combcsontok között elhelyezkedő izomkötegek kosárként támasztják-tartják a hasüreg belső szerveit, és ennek részei, a gátizmok, a PC izom, a végbélemelő izom gondoskodnak az altesti nyílások, a húgycső, a hüvely, a végbél megfelelő zárásáról, illetve a záróizmok akaratlagos működtetéséről.
Sok körülmény, külső-belső hatás vezethet odáig, hogy ezek, az ún. gátizmok meggyengüljenek. Okozhatja ezt valamilyen veleszületett vagy későbbiekben szerzett betegség, hasi műtét, nehéz szülés, a kismedence vérkeringésének elégtelen volta, a medencelapi izmokra nehezedő súly aránytalanná válása terhesség vagy hasi elhízás következtében, de sorvadásukhoz vezethet a hormonális egyensúly felbomlása is, például a változó korba jutott nőknél. Átmeneti vagy tartós meggyengülésüket okozhatja tartós székrekedés, krónikus, görcsös köhögés, nehéz fizikai munka, állandó ülő testhelyzet miatti hasprés vagy túlzásba vitt edzés is.
Ha a gátizmok ellazulnak, nem töltik be megfelelően a funkciójukat, annak előbb-utóbb többféle érezhető következménye lesz a bosszantó kellemetlenségtől egészen a súlyos megbetegedéshez vezető állapotig. Az első jelzések egyike lehet az alkalmi stressz-inkontinencia: így nevezik a szakemberek, amikor a hasűri nyomás megemelkedésekor, tehát nevetés, tüsszentés, köhögés, ugrálás során néhány csepp vizelet akaratlanul távozik.
A hüvely gyengesége kevésbé érzékelhető, de hosszabb távon nemcsak a szexuális élet örömeit rontja, hanem anatómiai elváltozással is együtt járhat: a méh lesüllyedhet, előreeshet. A végbél záróizmának gyengülésének, a benne lévő vérkeringés nem megfelelő voltának jele az aranyér, amely nem más, mint a végbél és a végbélnyílás körüli visszerek kitágulása. A széklet tartásának bizonytalanná válása, az ún. székletinkontinencia is a végbél záróizmának gyengülése miatt alakul ki.
A gátizmok erősítésére, tónusának fokozására irányuló gyakorlatokkal egyszerre több jótékony hatást tudunk elérni. Meg lehet előzni és az esetek nagy többségében maradéktalanul kezelni lehet vele a stresszinkontinencia miatti vizeletvesztést, megakadályozható általa a méh előreesése, az aranyeres panaszok, a székletinkontinencia kialakulása. Enyhítheti a hüvelyszárazságot, javítja a szexuális működést, örömtelibbé teszi az együttléteket, mert fokozza az orgazmus-készséget. Javítja a kismedence vérkeringését, amely hozzájárul az ottani szerveink egészségének megőrzéséhez. Ennyi várható előny mellett mindenképpen érdemes megtanulni és gyakorolni!
Fontos, hogy csak a helyesen végzett gátizom-tornának van eredménye! Amikor (általában maximum egy hétvégét igénybe vevő, tízórás tréning során) valaki elsajátította a helyes módszert, utána otthon, napi néhány perces gyakorlattal sikeresen karbantarthatja, fejlesztheti intim, belső izmait. Ugyanakkor nem szabad hallomás, baráti tanácsok, laikusok leírása alapján nekifogni, mert a rosszul végzett gyakorlatok nemhogy nem használnak, hanem akár árthatunk is vele. Például internetes fórumokon keringenek olyan "jó tanácsok", hogy pisilés közben húzzuk össze, ismételten zárjuk el a húgycsövet a záróizommal, állítsuk le szakaszosan a vizeletürítést. Ez nemcsak izomerősítő tréningnek alkalmatlan gyakorlat, de rossz üzenetet küld az agynak, amely rossz beidegződés bevésődését, később vizeletürítési panaszokat alakíthat ki.
Hasonlóképpen inkább árt, mint használ, ha valaki állva, mondjuk metróra várva akarja a kieső időt kihasználni ilyen gyakorlatokra. Álló helyzetben ugyanis a hasi szervek súlya ráterhelődik a medencealapi izmokra, így nem szerencsés ilyenkor "edzeni" ezeket, mert megnyúlhatnak, megsüllyedhetnek. A gátizmok edzését leginkább háton fekve ajánlják, amikor a gátizmokra nem terhelődik súly, és nyugodt körülmények között, a légzésre is figyelve, ellazított hasi, comb- és farizmokkal tanácsos végezni.
