Július 15-én Omeonga főnöke mélységesen aggódva nyitott be az irodájába. Elmondta, hogy kezet fogott egy férfival, akit később ebolával diagnosztizáltak, azóta pedig ő maga is nagyon rosszul érzi magát, fejfájással, magas lázzal és hányingerrel küszködik.

Két nappal később a teszteredményekből azonban úgy tűnt, korai volt a riadalom.

Innentől Omeonga és kollégái elkezdhették ellátni a főnöküket ugyanúgy, mint a többi maláriás beteget. Betartották ugyan a szokásos biztonsági eljárásokat, de nem vették az egész veszedelmet túlságosan komolyan.

Az igazgató tünetei azonban súlyosbodtak, a következő laborvizsgálatból pedig nyilvánvaló lett: ebolás. A kórházat karantén alá helyezték, az igazgató pedig augusztus 2-án elhunyt.

Ugyanaznap Omeonga is rosszul lett, tizennégy másik társával együtt. Hatan élték túl a rettenetes járványt.

Omeonga a Newsweeknek mesélt a betegség lefolyásáról öt héttel azután, hogy tünetmentes lett. -Nagyon nehéz leírni, hogyan is éreztem magamat. Végtelenül gyenge voltam, folyamatosan szédültem. Képtelen voltam bármit csinálni. Ha maláriás az ember, akkor azért fel tud állni, be tudja venni a gyógyszerét, az ebolánál azonban minden más. Mintha a tested többé már nem hozzád tartozna. Szükséged van a folyamatos ápolásra.

Omeonga azt is elmesélte, milyen volt a karanténban lenni. Ahogy sorra betegedett meg mindenki, a végén már senki fel sem tudott állni az ágyából, már ha jutott neki. Omeonga egyike volt azoknak, akiken kipróbálták az új kísérleti gyógyszert, amiről úgy gondolja, segített felgyorsítani a gyógyulás folyamatát. Rajta kívül még ketten kaptak a szerből, egyikük túl is élte a kórt.

A gyógyulás azonban nagyon lassú, hiszen az ebola mindent elpusztít a szervezetben. Omeonga úgy tervezi, ha végre tökéletesen felgyógyult, azonnal visszatér a munkájához azt remélve, a tény, hogy az ebola legsúlyosabb formáját kapta el, majd immunitást biztosít neki a jövőben a kór többi fajtája ellen is.

Nagy problémának tartja, hogy az egészségügyi dolgozóknak nincs elég védőfelszerelése, aki kap kesztyűt, nem biztos, hogy maszkhoz is jut. A védelem hiánya miatt nem tudnak mindenkit ellátni, ezért sok kórház kénytelen bezárni.

(Kép: news.sciencemag.org)