Jump to content

Változni nehéz

2014. 05. 03. 09:10

Miért fél az ember elhagyni a biztos rosszat egy bizonytalan jóért? Hány millió ember választja ugyanazt a szenvedéssel teli napot, amikor tele van vágyakkal – de még sem tesz érte?

A minap egy izgalmas dokumentumfilm került a kezeim közé, amely csodálatos légi felvételeken keresztül mutatta be a Föld bolygó különböző természeti csodáit - vagy éppen az emberiség ökológiai lábnyomát. A sok megdöbbentő és meghökkentő kép közül az egyiken egy hatalmas afrikai menekülttábor volt látható a sivatag kellős közepén. Ott, ahol se víz, sem pedig élelmiszer nem érhető el, bódékban TÖBB SZÁZEZER ember él, és már egy olyan generáció nő fel, akik eleve ide születnek. Ezt a tábort természetesen csak külső segítséggel lehet fenntartani, nemzetközi összefogásból naponta elképesztő mennyiségű víz és élelmiszer érkezik ide, a csádi menekülttáborba.

Nehéz szavakkal visszaadni a képeket, de keressük meg - a már eleve rengeteg kérdést felvető problémán túl - azt, ami ott van valószínűleg a legtöbbünk életében is: Miért olyan az ember, hogy inkább választja a biztos szenvedést, mint hogy lépéseket tegyen önmagáért?

Az ember inkább választ sok évig egy szenvedéssel teli kapcsolatot, mint hogy merjen tenni ellene. A csádi menekültek is inkább választanak egy biztos pontot, ahol kapnak enni-inni, mint hogy maguk vegyék kezükbe az irányítást. El sem tudják képzelni, hogy lehet másképpen is csinálni. S mivel el sem tudják képzelni, ezért meg sem próbálják.

Mint ahogyan például a mindennapi életben is ezért találkozik az ember sokszor a saját szenvedésével: mert el sem tudja hinni, hogy vele ez másképpen is megtörténhet. És éppen ezért korlátozza le saját maga lehetőségeit. Nem tudja elhinni, hogy másképpen is lehet csinálni. Talán mert nincs rá minta?

• MERT SOKKAL KÖNNYEBB AZT MONDANI, HOGY A MÁSIK MIATT NINCS RENDBEN AZ ÉLETEM, MINT SAJÁT MAGAM MIATT.

• MERT SOKKAL KÖNNYEBB ÜLNI A BIZTOS ROSSZBAN, MINT ELINDULNI A BIZONYTALAN JÓ FELÉ.

Figyeld meg saját életedben vagy mások életében: sokkal könnyebb egy jól ismert, szenvedéssel teli élet, ahol minden a megszokott mederben zajlik, a fájdalmak is ismert helyről ismert embertől érkeznek az ismert módon, mint hogy ezt elhagyd.

Elhagyd egy bizonytalan jövőért, ahol esetleg ÚJ fájdalmakkal találkozol, ahol ÚJRA át kell élned valami szörnyűséget. Esetleg olyat, amit még nem ismertél. És lehet, előfordulhat, hogy sikerül, hogy „jól” csinálod. Lehet, hogy sikerül, amit elterveztél. De LEHET, hogy nem.

És ez a lehet, ez a bizonytalanság az, ami gátját állja minden ember életének. Az, amit keresel, amire egész életedben vágytál, az ott van ebben a LEHET-ben. És ahogyan a magyar népmesékkel gyerekkorunk óta - szerencsére - belénk van ültetve: aki nem hiszi, járjon utána. És aki utánajárt, az megtalálta.

Lehet, hogy közben tengernyi kínon kellett keresztülmennie, de a végén biztosan elérkezett oda, ahova elindult. Ez garantált. Két dolog, amit észben kell tartanod: el kell indulni, és nem szabad abbahagyni. 


Kiss Balázs Kunó
író, spirituális tanító
csillagmag.hu

(Fotó: fondacijahastor.ba)