Bugyi már annyira klasszikus, hogy az ember egy halvány mosolynál többet nem is fűz hozzá a Dabastól nem messze található községhez. Annál inkább csodálkozunk rá a határ menti Pornóapátira, vagy Sajtoskálra. Persze a prímet Csiklóbánya települése viszi, noha az a szomszédos Romániában található. De vegyünk szép sorjában, becses nevű falvainkat.

Bugyi

A furcsa településnevek listájának örökzöldje, most sem maradhat ki. Budapesttől délkeletre található, alig egy órányira Bugyi nagyközség, aminek neve az ország minden pontján ismert, annak ellenére is, hogy elnevezésének eredete nem a fehérneműhez köthető.

Neve a Bud, Budi kezdetű török (avar, hun), vagy ujgur személynévből ered. Első említése 1321-ből való Budymatheusfelde formában, avagy Bugyi Máté földjeként. A 2015-ös adatok szerint kicsivel több, mint ötezren lakják. Főbb látnivalói a Szégyenkő, a Forster-kastély, és a Beleznay-kastély.

Pornóapáti

A szexfalu titulust kivívó település Szombathelytől 16 kilométerre, délnyugatra, az osztrák határ mellett, a Pornóapáti-patak és a Pinka találkozásánál fekszik. Nevének eredete nem a szexuális túlfűtött lakosok fantazmagóriáinak állít emléket, hanem sokkal inkább a szláv nyelvnek.

A település neve valószínűleg a szláv Pernovo helynévből származik, eredete ismeretlen. Névutótagja egykori ciszterci apátságára utal. Több, mint 4100-an lakják.

Csiklóbánya

A Csiklova-patak mentén található kis falu sokak fantáziáját megmozgathatta, s nem a táj szépsége miatt. A település nevének eredete, azonban köszönőviszonyban sincs azzal, amiről feltételeztük, hogy nevét kapta. Eredete ugyanis a szláv Čiklo férfinév -ova képzővel ellátott alakjából származik. 1437-ben Chiglobanya, 1464-ben Chiglo, 1537-ben Chyglova, 1691-ben Csiklo, 1690–1700-ban Csiklova, 1828-ban German Csiklova és Csiklovár alakban jegyezték fel.

Mindössze 420 fő lakja a bánsági falut. Látnivalói közt a sörgyár, a sörfőzde pincéi, a Csiklova-völgy és a Piatra Moale-vízesés említésre méltó.

Sajtoskál

Igen, létező falu, ami Sárvár és Sopron között a 84-es számú főúttól nem messze fekszik. Bár a község szinte észrevétlenül megbújik a bekötő utat szegélyező fák mögött, a falunév mégsem hangzik idegenül a környékbelieknek, sőt egyre inkább a távolabb lakóknak sem, ami a közeli Bükk-fürdőnek tudható be.

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a 2. században római település volt. A mai formában a falut 1212-ben Kaal néven említik először. Teljes népessége 360 főre tehető, és nevének eredetét rejtély övezi.

Hövej

Magyarország északnyugati részén, Kapuvártól délre található. Vasútállomással nem rendelkezik, de közúton könnyen megközelíthető, mivel átszeli a 85-ös számú és a 86. számú főútvonalat összekötő közút.

Nevét az azt birtokló családról kapta, akik a hagyomány szerint halászattal foglalkoztak. Hövej néven először 1436-ban a csornai konvent oklevelében említik, azóta pedig így vált ismertté a köztudatban.