Jump to content

A legjobb kiindulópont egy mátrai kalandhoz a Cincér és a Mandula tanösvény

2020. 09. 29. 16:57

Egy újonnan kialakított, és egy felújított, kibővített tanösvényt adott át nemrég Mátrafüreden, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. A Harkály Ház látogató- és oktatóközpont udvaráról induló Cincér és Mandula tanösvény a Mátra jellegzetes élővilágát mutatja be.

A Mátrafüredi Harkály Ház látogató- és oktatóközpont udvaráról indul a Cincér és a Mandula tanösvény, mely érdekes helyszíneket kínál a túrázóknak, a természetben barangolóknak. 

Többek között olyan látványosságokat, mint a Szent Anna-tó és a 250 éves kápolna, sárhegyi kopár csúcs, ahová a régebbi időkben még a szőlő is felfutott. Magyarország egyik legmagasabban fekvő tava: a Sástó és mellette található egy 50 méter magas kilátó.

Az én kedvenc állomásaim azok, amelyek a biotóp fákkal és a holtfákkal foglalkoznak, mert ezek az állomások megmutatják az embereknek azt, hogy ezek a fák a közhiedelemmel ellentétben nem betegek, hanem fontos alkotórészei egy egészséges erdőnek – mondta Hazafi Dorottya környezeti nevelő az M1 Kék bolygó című műsorában. Az akár több száz éves nagy öregek otthont és terített asztalt nyújtanak rovarnak, madárnak egyaránt.

Egy kicsit korhadt, kérge itt-ott elhalt, ága töredezett, de éppen ez a lényeg.

Ha ezek a fák eltűnnének az erdőből,  akkor azok az élőlények sem lennének ott, amelyek a fákhoz kötődnek, benne laknak, élnek, fejlődnek, ezáltal pedig a biológiai sokféleség is csökkenne – tette hozzá.

A Cincér tanösvényen a biotópfa az első állomás. Mikroélőhelyek sokaságát jelenti egy-egy korosabb példány. Az öregek nemcsak bölcsek, hanem sokszínűek is, nem véletlenül választja a három és fél kilométeres tanösvény névadó cincérje is élőhelyéül ezeket a fákat.

A Cincér tanösvénynek az volt a célja, hogy ne csak természetet leíró, hanem természetvédelmi kérdésekre is választ adjon. Olyan problémákkal foglalkozunk, mint az idős erdők kérdése, a korábbi tájhasználat – mondta Magos Gábor természetvédelmi szakember.

Az itt található tavacska egyik fele rendezett és karbantartott, a másik meg mindenféle vízinövénnyel benőtt. Természeti értéke az utóbbinak jóval jelentősebb.

A sástói tó területe védett lápként van jelen. Az egyik része elhanyagoltnak tűnik, de nem elhanyagolt, csak a természetes láposodásnak a folyamatai mutatkoznak. A másik része  jobban kezelve van, azért hogy a turisták megtalálják azt, amit látni szeretnének – magyarázta.

A sásos terület madaraknak, rovaroknak és békáknak ad menedéket, csakúgy, mint a Mandula tanösvény mentén találhat Szent Anna-tó.

A tó a Gyöngyösi Sár-hegy Természetvédelmi Területet egyik ékköve.

A hét és fél kilométer hosszú Mandula tanösvényt végigjárva, megismerhetjük a terület gazdag élővilágát. Betekintést nyerhetünk az erdei életközösségek életébe, valamint azt is megtudhatjuk, hogy a Sár-hegy miként alakult át az évszázadok során.

Sokáig a szőlő itt még a hegytetőt is ostromolta, majd miután a filoxéra kidühöngte magát, a legeltetés vált jellemzővé, birkák és kecskék tartották karban az értékes gyepet.

A terület jellegzetes fája a molyhos tölgyes a szőlőültetvényes időszakban kiszorult a területről, a szőlő eltűnésével és a legeltetés felhagyásával a gyepterületek rovására az erdő szépen lassan visszaveszi helyét a Sár-hegyen.

(Forrás: marmalade.co.hu;vakaciozzunk.co.hu;hirado.hu | Kép: pixabay.com)