Hozzátette: a Hagia Sophia a vallások és kultúrák közötti párbeszéd szimbóluma.
"2010-ben, amikor Isztambul az Európa kulturális fővárosa címet kapta, Recep Tayyip Erdogan török elnök azt mondta, hogy a metropolisz egy igazi európai város. Tíz év után is azt várjuk az elnöktől, hogy ezt tiszteletben tartsa" - hangsúlyozta a görög Szkínász.
A török legfelsőbb közigazgatási bíróság múlt csütörtökön kezdte meg az isztambuli Hagia Sophia múzeum mecsetté alakítására vonatkozó kérelem elbírálását, amelynek eredményét jövő szerdán készül kihirdetni. A pert egy konzervatív egyesület indította 2016-ban azzal az igénnyel, hogy a testület minősítse semmisnek azt az 1934. november 24-i minisztertanácsi döntést, amely a Hagia Sophia múzeummá alakításáról rendelkezett.
Szkínász egy görög televíziócsatornának adott interjújában múlt szombaton kijelentette, hogy az Európai Bizottság nem fogja válasz nélkül hagyni a bíróság döntését. Erdogan a biztos kijelentését olyan fajta "vádaskodásnak" nevezte, amely "közvetlenül ássa alá Törökország szuverenitását".
Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője péntek este kiadott közleményében sajnálatosnak nevezte a török Államtanács (Danistay) aznap megszületett határozatát, amellyel - mint a főképviselő fogalmazott - "megsemmisíti a modern Törökország mérföldkőnek számító döntéseit", valamint Recep Tayyip Erdogan azon döntését is, hogy a múzeumként szolgáló, egykori székesegyházat a vallási ügyekért felelős hatóság irányítása alá helyezi.
Borrell aláhúzta, a Hagia Sophia jelentős szimbolikus, történelmi és egyetemes értékkel bír. Az ENSZ Civilizációk Szövetsége (United Nations Alliance of Civilizations, UNAOC) nevű szervezetének alapító tagjaként Törökország elkötelezte magát a vallásközi és a kultúrák közötti párbeszéd, valamint a tolerancia és a békés egymás mellett élés előmozdítása mellett - emlékeztetett a főképviselő.
A Hagia Sophia, törökül Ayasofya 1935 óta múzeum, és Isztambul egyik legkiemelkedőbb turistalátványossága. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt. Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után az Oszmán Birodalom mecsetté alakította át a katedrálist. A 20. században Musztafa Kemal Atatürk, a modern, világi alapokon nyugvó Törökország atyja múzeummá alakíttatta át az épületet, amely az újonnan létrejött Török Köztársaság szekuláris jellegét volt hivatott hangsúlyozni. A műemlék 1985 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.
