A karnevál elnevezés, a középkori „carne vale” –hús elhagyása kifejezésből ered, mely a böjtöt megelőző farsangi időszakra és az ezzel járó eszem-iszomra utal. A farsang január 6-tól, február 28-ig húshagyókeddig tart. A 26,27,28-i három napot pedig a „farsang farkának” nevezzük, amikor a karneválokkal, bálokkal és mulatságokkal elbúcsúztatják a telet, és köszöntik a tavaszt.

Mohácsi busójárás…

Hazánkban az egyik legismertebb farsangi megmozdulás a mohácsi busójárás, mely népszokás egyre ismertebb szerte a világon. Éppen ezért, 2009-ben az UNESCO szellemi világörökségi listájára is felkerült, 2012 óta pedig hungarikumnak számít. A busójárás eredete a Mohács környékére betelepült „sokácok”nevéhez köthető, akik az 1600-as évek végén, a török elnyomás ellen fellázadtak, ijesztő, állati vérrel festett faálarcokat öltöttek magukra, és az éj leple alatt mindenféle zajkeltő eszközzel felszerelkezve, ezekben a félelmetes jelmezekben elzavarták a törököket Mohácsról.

A mai busójárás során, a felvonulók szőrével kifordított bundát, szalmával kitömött fehér nadrágot, színes harisnyákat, és bocskort viselnek, derekukon megkötik a bundát,az övre pedig kolompot helyeznek. Arcukról nem maradhat el a híres állati vérrel festett, fűzfából faragott maszk. A busók a felvonulás során, hamut és lisztet szórnak szét, ezzel tartják távol az ártó szellemeket. A busójárás végén, Mohács főterén egy telet jelképező „koporsót” égetnek, ezzel búcsúzván a téltől és köszöntvén a tavaszt. Idén február 23 és 28 között kerül sor a mohácsi busójárásra.

Rio de Janeiro a karneválok csúcsa

A világhírű Riói karnevál eredete a portugál Entrudora vezethető vissza,ahol kölnivízzel, citrommal és tojással dobálták egymást az emberek a mulatozások közepette. A karnevál eredete 1855-re tehető, amikor létrehozták a fiatalok karneváli baráti társaságát, akik színpompás kosztümökbe öltözve ünnepelték a farsangi időszakot.

A mai formáját 1928-ban nyerte el a karnevál, ekkor ugyanis az impozáns jelmezek mellett, a szamba iskolák is szerepet kaptak a parádén. A karnevál főutcáján a Sambadron, rengeteg táncos és tánciskola mutatja meg csodálatos ruhakölteményeit, és nem utolsó sorban bámulatos tánctudását a fesztivál során. A karnevált hosszú hónapokig tartó felkészülés és szervezkedés előzi meg, hogy minden tökéletes legyen az óriási érdeklődő tömeg előtt. A Riói karnevál öt napig tart, turisták millióit vonzza a városba, és rengetegen kísérik figyelemmel a televízió előtt.

Velencei karnevál

A világszerte ismert lagúnák és gondolák városában megrendezett velencei karnevál, évről-évre igen közkedvelt látványosság a turisták körében. A karnevál napján, aki csak tud, vízre száll és egész nap ott tartózkodik. Zenével, tűzijátékkal, jókedvvel búcsúztatják a telet. A velencei karnevál idején, a várost ellepik a szebbnél szebb, barokk kort idéző jelmezekbe öltözött emberek, zsonglőrök, pantomimesek, és különféle mutatványosok.  A Canal Grandén díszes gondolák fogadják az odalátogatókat, a Szent Márk téren, pedig különféle színházi előadásokkal és mutatványokkal fogadják a turistákat. A fesztivál csúcspontja a Velencei palotában megtartott dózse bálja. Az ünnepség során a dózse és vendégei az erkélyről üdvözlik a népet. Megszólalnak a harsonák, több száz léggömböt engednek a magasba, konfettikkel és színes szalagokkal ünnepelnek, ezzel emelve a karnevál fényét. A Dózse bált 1994 óta minden évben megrendezik, a bál a gazdag emberek kiváltsága, ugyanis igen borsos a belépő ára. A bál során a vendégek úgy érezhetik, hogy a modern 18. században járnak. Az impozáns ruhák, a korhű jelmezek, a báli hangulat garantáltan felejthetetlen élményt nyújt a résztvevőknek.

Végül, de nem utolsó sorban, a Kanári-szigeteken is megadják a módját a farsangi mulatságoknak. Tenerifén, Rio, de Janeiróhoz hasonlóan igen nagyszabású karnevált tartanak, ahol a jelmezek és a jó hangulat garantált. Az utcákon a farsangi időszakban folyamatosan zajlik a mulatság, utcazenészek, jelmezbe öltözött helyi lakosok garantálják a látványosságot és a jó hangulatot.