A tavaszvárás egybeesik a farsanggal is, amelynek most van szezonja. A farsang igazi örömünnep, amely az evésről, az ivásról, a táncról, a jelmezes felvonulásról szól. Ezzel a bőséggel éppen a jövőben is kívánó bőséget célozzuk meg. Hazánkban már a középkorban szokás volt a téltemető ünnepekkel magunkhoz hívni az enyhébb évszakot. A tavaszvárás már Mátyás királyunk korában is népszerű volt. A szokások közé belevegyültek a falusi hagyományok éppúgy, mint ahogy érvényesült a polgárság szokása is. Az álarcok viselése azonban még korábba, már az ókori görögöknél is használatos volt. A bor istenének tiszteletére ünnepségeket rendeztek, a rómaiak pedig ezt a szokást átvették. Az egyáltalán nem visszafogott ünneplés egy hétig is tarthatott.
A farsangi időszakot január 6-ától, vagyis Vízkereszttől számoljuk, amely a nagyböjt kezdetéig tart. Ez időszakban szokták a farsangi, jelmezes mulatságokat is megtartani. Mohácson ismert szokás a busójárás, amely egyfajta maszkos alakoskodás, amelyet a török kiűzéséhez kötik. Egykoron a mohácsi emberek megunván a törökök uralkodását, ijesztő álarcokat öltöttek magukra és nagy zajt keltettek különböző eszközökkel, hogy elijesszék őket. A hagyományt a mai napig tartani szokták.
A világban máshol is nagyon várják a tavaszt, és még ünnepet is rendeznek azért, hogy minél nyomatékosabb legyen. A egyik legismertebb ilyen mulatság Olaszországban van. A Velencei karnevál az Angyalok szárnyalásával és a galambröptetéssel indító ünnepsorozat, amely két hétig is tart. Már hamvazószerda előtt két héttel megkezdik az ünneplést.
A másik ismert tavaszváró ünnepség a riói karnevál, amelyet eredetileg portugál bevándorlók ünnepeltek meg elsőként Rio de Janeiro-ban a XVIII. század első felében. Akkoriban vízzel, kölnivel locsolták le egymást, vagy pedig citrommal esetleg záptojással dobálóztak. Ami régen így működött, az mára már a legnagyobb, a legszínpompásabb, a legfergetegesebb mulatsággá nőtte ki magát. Nemcsak az emberek öltöznek díszbe, hanem a felvonulási kocsikat is feldíszítik. A tánciskolák sorra vonulnak fel, hogy országnak és világnak megmutathassák szamba tudásukat. Tavaly például így:
A nizzai karnevál során tíz napon keresztül hívják és várják a tavaszt ugyancsak parádés felvonulás keretén belül. Minden évben egy adott témát járnak körül, amely meghatározza a ruhákat, táncokat, díszítéseket.
A télvégi mulatságok, a farsang, és a karneválok mind a tavasz előhívását célozzák meg. A mulatságok a tavasz által érzett öröm kifejezésére szolgálnak.