Izlandon két megnevezései is van az ünnepnek: ’Yule’ avagy ’Jól’. Az elnevezés az ősi, téli napfordulók hagyományából származik. Számos hagyomány kapcsolódik az ünnephez.

A Yule december 23-án veszi kezdetét, amely napon Izland elsőszámú védőszentje, (St. Þorlákur Þórhallsson) St. Thorlakur Thorhallsson meghalt. Ezen a napon, St. Thorlakur's Napján díszítik fel a Yule (karácsony) fát, illetve ez a „last minute” vásárlások időpontja, amikor az üzletek éjfélig nyitva tartják kapuikat a látogatók előtt.

A rákövetkező napon, azaz Aðfangadagur/Yule estjén, 6 órakor kezdődik az igazi ünnepség. A közös vacsora után a gyerekek kibontják az ajándékokat. Az érdekesség, hogy a TV adás délután 5-től este 10 óráig szünetel.

Ezt követi december 25-én a Jóladagur azaz karácsony napja. Ezt általában nagycsaládi körben szokták ünnepelni. A tradicionális Yule menü azaz 'Hangikjöt' is ekkor kerül elfogyasztásra, ami sült báránycombból készül, illetve a 'Laufabrauð', amit nagyjából úgy kell elképzelni, mint 6 egymásra rakott tortilla lapot, annyi különbséggel, hogy azt különböző formákkal díszítik.

Karácsony második napján azaz Annar Jóladagurkor, kezdetét veszi a rokonok és barátok meglátogatása, és a közös eszegetés. Ezen a napon, ha az ember táncra perdül az út közepén, nem fogják bolondnak nézni, hiszen ez ott ilyenkor szokás.

A karácsonyi ünnepbe még az Újév is beletartozik. A Gamlárskvöld azaz újév éjszakája mágikus hatással bír a helyi hagyományok szerint, ugyanis az éj leple alatt a tehenek megszólalnak, a fókák emberré válnak, a halottak felkelnek sírjaikból, a törpék pedig a házakba mennek.
Egy különös Izlandi legenda szerint az Újév az utolsó nap, amikor a gyerekevő, vérszomjas ogrék lejönnek a hegyről. Az ominózus lények, amelyek ’Jólasveinar’ néven váltak ismertté december 12 és Újév éjszakája között riogatják a lakosságot.

A Yule ünnepség január 6-án ér véget, amelyet tűzijátékkal és manótánccal búcsúztatnak.