Angliában, a Salisbury-fennsík jellegzetes kőtalánya, a Stonehenge nagyjából ötezer éves, vagyis ennyire becsülik korát. A homokkőtömbökből álló építmény állóköveinek jó része már eltűnt, ledőlt, vagy ledöntötték, betemették. És még így is hatalmas, és még így is szájtátva járjuk körbe, érezve a hely különlegességét. A hatalmas kőtömböket körkörösen helyezték el úgy, hogy tetejükön vízszintesen egy másik kőtömb nyugodott. A Stonehenge-nek, vagyis Függő köveknek a titkát évszázadok óta kutatják, mégsem egyértelmű és tisztázott az, hogy mi volt a valódi funkciója.

A XVII. században felfedezett kövekről még ebben a században régészeti leírás is született, amelyben arról írtak, hogy egy templom romjai lehetnek, és később is azt tartották, hogy a druidák szent helye volt ez. Aztán a XX. században jóval korábbra tették a kőállványok korát, mint ahogyan a druidák léteztek, megdőlt tehát ez a mítosz.

Úgy tartják, hogy ez a hatalmas, ma már csak töredékében álló építmény három fázisban készült. A kezdetek kezdetén, nagyjából ötezer évvel ezelőtt kőkorszaki eszközökkel és kézzel ásták ki a lyukakat az épületfák számára, amely a kör alapjait jelentette. Ezt földsánc és vizesárok vette körül, de még ezen kívül 56 lyukat találtak, amelyet Aubrey-féle lyukaknak neveznek. Az elnevezést a felfedezőről kapták ezek a mélyedések, amelyben sírokat is találtak.

Az építés következő szakaszában nagyjából négyszáz kilométerrel távolabbi helyről, a Prescelli-hegyből bányászott kékköveket hozták az építkezéshez. Nehéz elképzelni, hogy az öt tonnás kőmonstrumokat hogyan szállították el az építkezés helyszínére.

Nagyjából 4300 évvel ezelőttre datálják a végső építkezést, amikor újabb kékköveket szállítottak a helyszínre, ám most sokkal közelebbi bányából bányászták ki, és ezek a tömbök méretesebbek is. Ezeknek is kiásták a helyüket és belehelyezték azokba, hogy megkapják a kőkört.

Az biztos, hogy nem volt gyaloggalopp felépíteni a kőépítményt, de a funkciója még mindig nem ismert. A csillagászok szerint a Stonehenge-nek köze van a Nap és a Hold állásához. Tudósok sora van azon a véleményen, hogy a Stonehenge azt a célt szolgálta, hogy megfigyeljék az égbolton bekövetkező történéseket, így a nyári napfordulót és más jelenségeket is meg tudtak határozni.

Más tudósok magának a köveknek is nagy jelentőséget tulajdonítottak, ahogy a kor emberei is. A kékkő ugyanis gyógyító energiával bírt, az éppen ezért építették fel, vagyis a gyógyulást segítő szent hely is lehetett.

Tény, ha valaki Angliába utazik, első gondolatai között az is van, hogy meglátogassa ezt a különleges misztériummal övezett területet. Akár még nyári kirándulás célja is lehet.