A nagyközönségnek  talán az Enigma együttes feldolgozásai jutnak az eszébe a gregorián szó hallatán, amely kétségtelenül kicsit fogyaszthatóbbá tették a középkori zene e különös műfaját. „A gregorián az európai zenekultúra bölcsője, a világ leggazdagabb dallamkultúrája, minden dallamszövés forrása és mintaképe, az egyszólamú zene legdiadalmasabb kivirágzása” – írja könyvében Rajeczky Benjámin zenetörténész a gregorián műfajról. Az elnevezés I. Gergely pápára utal, aki rendszerbe foglaltatta a korabeli liturgiát. Az idők folyamán a gregorián háttérbe szorult a vokális polifónia, majd a hangszeres zene elterjedésének következtében. Új életre csak a múlt századi kutatások keltették.

Jelenleg nagy harc folyik az egyetemes emberi kultúra és a keresztény zenei világ alapjának tartott dallamok óriási értékének megmentése érdekében, s erre jó példa a VI. Váci Gregoriánfesztivál, amely csütörtökön kezdődött, s vasárnapig zajlik. Zenei szakértők szerint ez a zenei nyelv bizonyos értelemben kortalan. Több is meg kevesebb is, mint a művészet, hiszen idegen tőle a mai modern felfogású siker, a produkció, a teljesítmény, helyette „csupán” szolgálni és dicsőíteni akar. A művek tolmácsolói ebben az istentisztelethez hasonlatos közös élményben bíznak a fesztiválon, mikor énekeikben megszólalnak a speciális dallamok.

(fotó: fanartv.)