Úgy tűnik, nem csak nálunk volt enyhe a tél, legutóbb 2002-ben fordult elő ilyen korai szirombontás. Már több mint ezer éve ünneplik a távoli szigetországban a cseresznye virágba borulását. Az alig pár hétig tartó esemény, a hanami Japán lakóinak több, mint egy egyszerű természeti jelenség, a tavasz kezdetét és az élet körforgását is jelképezi.

A hanami virágnézést jelent, és az ünnep első ránézésre valóban csak ennyiből áll. Az emberek ilyenkor a szabadba mennek családtagjaikkal, barátaikkal, sétálnak és piknikeznek a fűre leterített pokrócaikon a parkokban, miközben csodálják a fehér és rózsaszín szirmok tengerét. De a nap végével sem kell hazatérniük, a jozakura során papírlámpásokkal világítják be a ligeteket, így este is folytathatják a gyönyörködést és ünneplést. A cseresznyefa Japán egyik legfontosabb nemzeti jelképe.

A sakura (így nevezik a Japánok ezt a különleges fát) tiszavirág élete egyszerre szimbolizálja a lét mulandóságát és szépségét. Rengeteg kép, dal, haiku (rövid vers) született erről, de manga, anime, film és még musical előadás is szól róla. A II. világháború idején a japánok arra is használták, hogy motiválják magukat, sőt manipulálják vele hazafiasságukat és harciasságukat ezzel próbálták felpiszkálni. Pilótáik sakurát festettek a gépeikre vagy egy ágacskát tettek bele, mielőtt az öngyilkos akcióra indultak. A cseresznye virága szimbolizálta az élet törékenységét, és a hulló szirmok jelentik azt az áldozatot, amit a fiatalok hoztak, hogy a császárt szolgálják. A kormány erre rátett még egy lapáttal, és azzal bátorította őket, hogy minden kamikaze egy cseresznyevirágban születik újjá.

Mivel a Budapesti Füvészkertben április 5-20. között virágzanak a sakurák, a hónap első és második hétvégéjén mindenkit várnak 9-17 óráig plédjükkel és piknikkosaraikkal, ahol a cseresznyefavirágzás tiszteletére hirdetett haiku-író verseny költeményeit is felolvassák a rendezők. Természetesen hétköznap is megcsodálhatók a Füvészkert virágzói csodái.

(fotó: topwallpapers10.com és fehervartravel.hu)